2014. augusztus 30., szombat

Koloska völgy

Mindig csak a csárdái megyünk, így aztán a napi séta kapcsán tettünk egy kirándulást a Koloska völgybe. 

Nagyon régen nem jártam fent a forrásnál, természetesen itt is sok változás történt. Az út mentén kivágták a fákat, így aztán a tűző napon lehet kutyagolni.

 Viszont csináltak egy kis vadasparkot, a bejáratnál a kutyus nagyon aranyos, ( nem tudom ki faragta a szobrokat) és meglepően sok állat van. Szelídek, barátságosak











Aztán egyszer csak odaértünk a forráshoz.

Itt szerencsére nem változott semmi még az öreg fa is meg van




Tettünk egy nagy kört a völgyben, a tanösvényen
Majd a hegyen keresztül mentünk vissza a csárdáig, ahol egy jól megérdemelt bablevest vágtunk be.




Szigligeti vár

Zalaszántó után Keszthely felé vettük az irányt.
Egy jó ebéd Cserszegtomajon a Napraforgó étteremben, ízletes és meglepően kedvező ár.





végül, Keszthelyt elvetettük és indultunk hazafelé.
Nemsokára előttünk magasodott a Szigligeti vár. Miután még egyikünk sem járt fent a várban, úgy döntöttünk felmegyünk. Az autót lent hagytuk és elindultunk. Kína óta nem mentünk még ennyit, pedig ránk férne.

lV. Béla a tatárjárás szörnyű pusztításai után elhatározta, hogy szerte az országban kővárakat építtet, mert csak ezek foghatják fel egy hasonló támadás erejét. A király terveit, népéért való aggódását tükrözi az 1260-ban írt oklevél, melyben a Balaton egyik szigetét /Szigligetet/ a pannonhalmi bencéseknek adja, hogy ott várat építsenek, ahol az ellenség támadása ellen a szegény nép menedéket találhat.
Bár a tatárjárás ezen a vidéken nagyobb károkat nem okozott, a század közepétől kezdve egymás után épültek a várak, a Szigligettel szomszédos birtokok erődítésére alkalmas helyein /Hegyesd, Csobánc, Tátika, Rezi, Tihany, Sümeg/.
Favus pannonhalmi apát valószínűleg a Pannonhalma, Tihany, Zalavár és Somogyvár körül levő, nagykiterjedésű bencés birtokok közti kapcsolat szempontjából tartotta fontosnak a jól védhető vár felépítését, mely két év alatt el is készült. Ez a vár azonban a ma is látható romoknál jóval kisebb volt, a későbbi századokban hozzáépítésekkel bővítették a mostani méretére.
A vár gyors felépítéséhez valószínűleg nagymértékben hozzájárultak a helyi kőfejtők, mészégetők, kőművesek, a környező bencés birtokokon élő kézművesek és jobbágyok.
IV. Bélának annyira megtetszett a „jó és hasznos” vár, hogy már 1262-ben, tehát közvetlenül felépítése után visszavette a bencésektől, s más birtokokat adott nekik cserébe.





Zalaszántói sztupa

Ferkóék javaslatára kanyarodtunk Zalaszántó felé. Jó magyar szokás szerint kitáblázva semmi, a GPS nem ismeri. Légy kreatív találd meg, menj a megérzéseid alapján, vagy kérdezősködj. Végül a falu egyik végén csak akadt egy tábla, mely egy itt még elég bizalomgerjesztő útra mutatott.
Majd egy útelágazáshoz  érve, parkoló 1 km-re táblával találkoztunk. Na ez az út katasztrofális, a kocsi majd hogy nem felült, és beértünk az erdőbe.  Laci mondta is, hogy ekkora marhaságot, autóval erdőbe.
Nem világos előttem, hogy a falu, miért nem csinál ebből pénzt, mint a világ bármelyik más táján.
Lenne parkoló és az autók nem rongálnák a tájat.

A Zalaszántói sztúpa Európa legnagyobb, Közép-Európa első buddhista szentélye (sztúpája). A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne Buddha földi maradványának néhány darabját örzik, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A vallást itt nem gyakorolják és a szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz, amely részét a hegynek az Emberi Jogok Parkjának nevezik


Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztúpa belsejében. A Buddha-szobor Dél-Koreából származik.
A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképez. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalasz%C3%A1nt%C3%B3i_szt%C3%BApa
.
Következzenek a képek