Műemlékem.hu 3.1

Javul  kémény

bent meg alakul a mosogató

hogy valami jó is legyen

és néhány gerenda az ereszalján

Qi Baishi 齐白石

Qi Baishi szegény földműves család gyermekeként a Hunan tartománybeli Xiangtan (湘潭) körzetben található Xiangzi faluban született.1862. január 1-én  .Körülményeik miatt iskolába nem járhatott, a nagyapjától tanult meg írni-olvasni. Nyolc éves korába bekerült az anyai nagyapja által alapított magániskolába, amely azonban félév után kénytelen volt bezárni, így a gyermek Qi Baishi ismét a házi munkában vett részt, és bivalyt őrzött. 1877-ben asztalos-inasnak adták.

A „fehér kő” jelentésű Baishi nevet feltehetően egyik korai példaképére, Shen Zhoura (沈周; 1427–1509) emlékezve vette fel, akinek egyik művésznevében ugyancsak szerepelt ez a kifejezés.

„Ez az öt nagy utazás tapasztalatainak, látókörének és művészeti ismereteinek hatalmas gazdagodását eredményezte. Tulajdonképpen ekkor ismerte meg hazáját: a híres, képekről jól ismert tájakat, a régi korok levegőjét őrző városokat és a modernizálódó, lüktető életű kikötővárosokat. De a vasút, a hajó s a modern technika számos más eszköze is nagy élmény lehetett. S végül a sok könyv, kép, műemlék, amelyet megcsodált s amelyek egyike-másika – mint az említett festők képei – egész életére maradandó élménnyé vált: ez volt az a szellemi rakomány, amellyel 1909-ben hazatért, s amelyből az újra évtizedig tartó falusi magányban táplálkozott"

Qi Baishi kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

 Qi Baishi éppen akkor kötelezte el magát a tradicionális kínai festészet mellett, amikor kortársai figyelme a nyugati festészeti minták felé fordult. A Budapesten bemutatásra kerülő több mint száz művén jól nyomon követhető festészetének alakulása. Tájképei és figurális alkotásai mellett a kiállítás gerincét életművének legfontosabb szakasza, az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolások képezik.
Qi Baishi festményei az 1930-as években jutottak el Európába, Magyarországra is. 1930-ban a Nemzeti Szalon Kínai Képzőművészeti Kiállításán huszonkilenc képet mutattak be tőle, 1938-ban pedig ismét a Nemzeti Szalonban már ötvenhárom képpel szerepelt.
Természetesen Mimivel néztük meg. nagyon sok képet hoztak el a kiállításra. Sajnos nem lehetett fényképezni.Így Csontváry kép van a háttérben.