Mindig csak a csárdái megyünk, így aztán a napi séta kapcsán tettünk egy kirándulást a Koloska völgybe.
Nagyon régen nem jártam fent a forrásnál, természetesen itt is sok változás történt. Az út mentén kivágták a fákat, így aztán a tűző napon lehet kutyagolni.
Viszont csináltak egy kis vadasparkot, a bejáratnál a kutyus nagyon aranyos, ( nem tudom ki faragta a szobrokat) és meglepően sok állat van. Szelídek, barátságosak
Aztán egyszer csak odaértünk a forráshoz.
Itt szerencsére nem változott semmi még az öreg fa is meg van
Tettünk egy nagy kört a völgyben, a tanösvényen
Majd a hegyen keresztül mentünk vissza a csárdáig, ahol egy jól megérdemelt bablevest vágtunk be.
Zalaszántó után Keszthely felé vettük az irányt. Egy jó ebéd Cserszegtomajon a Napraforgó étteremben, ízletes és meglepően kedvező ár.
végül, Keszthelyt elvetettük és indultunk hazafelé. Nemsokára
előttünk magasodott a Szigligeti vár. Miután még egyikünk sem járt fent
a várban, úgy döntöttünk felmegyünk. Az autót lent hagytuk és
elindultunk. Kína óta nem mentünk még ennyit, pedig ránk férne.
lV. Béla a tatárjárás szörnyű pusztításai után elhatározta, hogy
szerte az országban kővárakat építtet, mert csak ezek foghatják fel egy
hasonló támadás erejét.A király terveit, népéért való
aggódását tükrözi az 1260-ban írt oklevél, melyben a Balaton egyik
szigetét /Szigligetet/ a pannonhalmi bencéseknek adja, hogy ott várat
építsenek, ahol az ellenség támadása ellen a szegény nép menedéket
találhat. Bár a tatárjárás ezen a vidéken nagyobb károkat nem okozott, a század
közepétől kezdve egymás után épültek a várak, a Szigligettel szomszédos
birtokok erődítésére alkalmas helyein /Hegyesd, Csobánc, Tátika, Rezi,
Tihany, Sümeg/. Favus pannonhalmi apát valószínűleg a Pannonhalma,
Tihany, Zalavár és Somogyvár körül levő, nagykiterjedésű bencés birtokok
közti kapcsolat szempontjából tartotta fontosnak a jól védhető vár
felépítését, mely két év alatt el is készült. Ez a vár azonban a ma is
látható romoknál jóval kisebb volt, a későbbi századokban
hozzáépítésekkel bővítették a mostani méretére. A vár gyors felépítéséhez valószínűleg nagymértékben hozzájárultak a
helyi kőfejtők, mészégetők, kőművesek, a környező bencés birtokokon élő
kézművesek és jobbágyok. IV. Bélának annyira megtetszett a „jó és hasznos” vár, hogy már
1262-ben, tehát közvetlenül felépítése után visszavette a bencésektől, s
más birtokokat adott nekik cserébe.
Ferkóék javaslatára kanyarodtunk Zalaszántó felé. Jó magyar szokás szerint kitáblázva semmi, a GPS nem ismeri. Légy kreatív találd meg, menj a megérzéseid alapján, vagy kérdezősködj. Végül a falu egyik végén csak akadt egy tábla, mely egy itt még elég bizalomgerjesztő útra mutatott. Majd egy útelágazáshoz érve, parkoló 1 km-re táblával találkoztunk. Na ez az út katasztrofális, a kocsi majd hogy nem felült, és beértünk az erdőbe. Laci mondta is, hogy ekkora marhaságot, autóval erdőbe. Nem világos előttem, hogy a falu, miért nem csinál ebből pénzt, mint a világ bármelyik más táján. Lenne parkoló és az autók nem rongálnák a tájat. A Zalaszántói sztúpa Európa legnagyobb, Közép-Európa első buddhista szentélye (sztúpája). A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne Buddha
földi maradványának néhány darabját örzik, díszes tartóban lévő apró
csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A
vallást itt nem gyakorolják és a szentély belsejébe sem lehet bejutni,
zárt építmény, két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz, amely
részét a hegynek az Emberi Jogok Parkjának nevezik
Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a
Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa
legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai,
ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztúpa belsejében. A
Buddha-szobor Dél-Koreából származik.
A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden
élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképez. A béke, a
boldogság és a megvilágosodás jelképe.
