Zágráb, Horvátország fővárosa a Száva partján fekszik. A város története összefonódik Magyarország történetével. Szent László 1094-ben alapította a zágrábi püspökséget. IV Béla ide menekült a tatárok elöl. A város egyre jobban fejlődött és 1991-től lett az önálló Horvátország fővárosa. Mivel csak fél napot töltöttünk itt, nem sok mindent tudtunk megnézni.
Szent Katarina-templom, 1620-32 között építették.
A zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház) a Káptalandombon, ennek elődjét Szent László király kezdte építtetni. Az a templom a tatárjárás során elpusztult. A katedrálisban őrzik Szent László palástját. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc János (megyés püspök, főpap, diplomata) és Zrínyi Péter horvát bán ( Zrínyi Ilona édesapja és II.Rákóczi Ferenc nagyapja).
A Káptalandomb
A Szent Márk-templom a 14. században épült gótikus
stílusban. Később neogótikus stílusban felújították. A középkorból
maradtak meg a déli kapuján a szobrok, melyek a 12 apostolt ábrázolják. A tetőn a
történelmi Horvátország és Zágráb címerei láthatóak. A harangtorony a barokk korból származik, a ma is működő harangokat 1841-ben emelték be. Zágráb főtere a Jellasics tér, a bán szobra.
Varasd egy különleges hangulatú kisváros, engem leginkább Kőszegre emlékeztet. II. Endre, 1209-ben a neki nyújtott segítségért, szabad királyi várossá tette. A történelme során feldúlták a tatárok, majd IV. Béla adományaiból újjáépült. Harcoltak ért e a Cilleiek és Hunyadiak, majd a 1446-ban épült fel a gótikus vár, ami végül 1487-től Corvin János birtokához tartozott. A törökök előretörésével, átvette Zágráb szerepét és az ország fővárosa lett, egészen 1776-ig, amikor Varasdot tűzvész pusztította el. Mai látképe őrzi a provinciális főváros jellegét. Utcáit egy-kétemeletes öreg házak szegélyezik, általában barokk-klasszicista paloták.
A városháza
Hajdani alakját a gótikus öreg vár őrizte meg legjobban, jelenleg a városi múzeum található benne.
Hirtelen ötlettől vezérelve, kirándultunk Grácba. Messze van, hosszú az út, mert a 8-as Veszprémig még csak csak, de utána nagyon nagyon lassan lehet haladni. Grác egy kedves kisváros a Mura partján. Az óváros felett 123 méter magasságban tornyosuló Schlossberg tetején épült ki a középkorban a várost védő erődítmény. Az évszázadok során annyira megerősítették, hogy sem a törökök, sem Napóleon
csapatai nem tudták bevenni. A francia császár bosszúja tükröződött az
1809-es bécsi békében is, mely szerint a grazi várat a földig kell
lerombolni. A graziaknak csak az óratornyot sikerült kivásárolniuk, több ezer aranyforint váltságdíj fizetésével tudták megkímélni a város jelképét a pusztítástól.
Napjainkban a régi erődből az óratorony kivételével már csak néhány fal- és bástyamaradvány látható. A Schlossberg
egy gyönyörűen rendben tartott, hangulatos park pazar kilátással a
városra A Schlossbergplatzról induló látványos lépcső egy sziklahasadékban vezet az Uhrturm
(Óratorony) alá. Egy régi bástya helyére épült a 28 m magas, zömök
torony 1560-1570 között. A város jelképének számító óratorony óráját
1712-ben készítette Funk udvari órásmester, ma már elektromos vezérlésű
óra mutatja az időt. A tornyot magas tető fedi és fából készült galéria
övezi a számlapok fölött. Három, kőből faragott címer díszíti az
épületet, a sas és a stájer párduc a XVI. századból, Mária Terézia
címerpajzsa a kétfejű sassal a XVIII. századból származik. A délnyugati
oldalon lévő tornyocskában van a halálraítéltek harangja, 1382-ből. A torony előtti szép Herberstein Gartenből lélegzetelállító panoráma nyílik.
(http://kirandulastippek.hu/graz-es-kornyeke/graz-schlossberg) A város már Ádventi díszben volt. Nincsenek nagy terek, ezért sok kicsi téren, sok kicsi karácsonyi vásár volt. Mindenütt programok, zenészek és természetesen sok, sok turista.
A kupolás Városháza a 19. század óta Graz főterének első
számú épülete, ami nem csak a polgármesterek és a városvezetés
székhelyéül szolgál, üzletek, kávézók találhatóak benne, a belső udvara nagyon szép.
