2020. október 9.
Sátoraljaújhely
Bajban vagyok ezzel a várossal. A múltja jelentős, bár nem volt az ország történelmének fősodrában.
A város a hegyek és a vizek közé szorítva helyezkedik el. Sátoraljaújhely a Zempléni-hegység keleti peremén, egykori vulkáni kaldera körül kialakult, 300-500 m magasságú hegyek lábánál fekszik, ahol a Bodrog, a Ronyva és a Bózsva-patak völgyei találhatók. A mai város mag első írásos feljegyzése a tatárjárás után IV. Béla idején készült. Ekkor telepedett le a Pálos rend is a városban. A sátoraljaújhelyi várat már 1261-ben oklevélben említik, az állandó hatalmi játszmák miatt ebből is csak romok maradtak. A régészeti feltárás 2008-ban kezdődött.
A város mai állapotát a trianoni békeszerződés határozta meg. Ekkor vált határvárossá.( a Ronyva patak, mintha hajózható folyó lett az országhatár) Bár a város a csonka Zemplén vármegye székhelye maradt, de elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma csökkent, gazdasági élete visszaesett.
Károlyi gróf kezdeményezésére 1924-ben megépült a város főútvonalán áthaladó amellyel a hegyközi Füzérkomlóstól egészen Nyíregyházáig el lehetett jutni. A II. világháború végén a balsai Tisza-hidat felrobbantották, onnantól csak a Kenézlő-Tiszapartig közlekedett, majd először a városon áthaladó szakaszát, az 1980-as évek elején a teljes hálózatát felszámolták a kisvasútnak.A Zsólyomka-völgy a Sátor-hegy-csoport legnagyobb méretű völgye, a Magas-hegy és a Szárhegy között, mélyén a Zsólyomka-patak folyik. Itt található a Zsólyomkai pincesor, a Felsőzsólyomka utcán. Az ún. pincesikátorban a környékbeli szőlők terméséből készült boroknak kiváló érlelő, tároló helyei. A pincesor egykor a szőlőtermelők kedvelt mulatóhelye volt, sőt a közelben fürdő is működött. A Felső-Zsólyomka apró házait az 1990-es évek végére elbontották, az utat kiszélesítették, azonban a hegyoldalba vájt pincék és borházak javarészt ma is megvannak.
A Felső-Zsólyomkai pincesor városunk egyik régi városrészén található és a város közösségi életének fontos színtere volt a múltban, például a fürdő és a mulatságok révén.
1936-ban a város feletti Szár-hegyen közadakozásból Magyar Kálvária emlékhelyet épített az elszakított városoknak emléket állító 13 bástyaszerű stációval, a hegytetőn a 100. Országzászlóval és az 1938-ban felszentelt Szent István-kápolnával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése