2023. szeptember 1., péntek

Keszthely Festetics kastély IV.

 A könyvtár

A több mint 250 éves múltra visszatekintő könyvtár alapítója az első keszthelyi Festetics, Kristóf, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában már „könyvesházat”, azaz könyvtárszobát létesített, ahol két, falba épített szekrényben kaptak helyet főként jogi, politikai és történeti könyvei.

Fia, Festetics III. Pál jelentősen gyarapította az állományt, kezelésére szakértő könyvtárost alkalmazott. Sokat áldozott metszetek gyűjtésére, és ő rakta le a hírlaptár alapjait is. A törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte. Ő építtette és rendeztette be 1799 és 1801 között a könyvtári épületrészt. A díszes könyvtárterem galériás könyvespolcrendszere Rantz János György uradalmi építész tervei alapján Krebl János keszthelyi asztalos munkája  A klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria szlavón tölgyből készült.









Máig a régi szakrendben sorakoznak a könyvek a polcokon, a könyvtárosok nemzedékei megőrizték az alapítója által használt latin nyelvű jelzeteket.

  Egy különleges könyvsorozat Napóleon egyiptomi tudományos expedíciójáról

Viskolcz Noémi

Napóleon egyiptomi hadjárata (1798–1801) során nemcsak a francia hadsereg, hanem tudósok, mérnökök és művészek csapatai is bevonultak az országba. 1798-ban Kairóban megalapították az Egyiptom kutatását célul tűző Egyiptomi Intézetet (Institut d’Égypte), és megindultak a felmérések, a régészeti ásatások. Az eredményeket egy egyedülálló sorozatban tették közzé, amelynek az első kötete 1809-ben jelent meg Párizsban.

Az Egyiptom antikvitásait, flóráját, faunáját és a modern országot bemutató vállalkozás összesen 23 kötete 1809–1813 és 1817–1830 között jelent meg: 10 szöveget tartalmazó kötet, 11 nagyméretű metszetes kötet (710x525 mm), illetve két óriási térkép kötet (1015x690 mm). 




 Sajnos a könyveket nem lehet megnézni.

A kabinet könyvtár








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése