Üzbegisztán, Khíva II. rész fal és a kapuk

2019.szeptember 29.
Khíva az ősi Khorezm városa. A város kialakulását és legendáit nem írom le. Azután, hogy Timur Lenk Konya Urgencset lerombolta, vált Khíva 1380-tól a timuridák nagy városává, de Khiva csak az 1580-as évektől vette át az árvíz által elmosott Kónya-Ürgencs (Ó-Ürgencs) szerepét és vált Khorezm fővárosává. Azóta a régiót nem Khorezmnek, hanem Khivai kánságnak hívták.  Khíva két városi részből áll: a belső város Ichan-Kala és a külső város Dishan -Kala. A város magját - Ichan-Kala téglalap alakú alakját a kezdetektől fogva  félkör alakú toronybástyákkal megerősített fallal vették körül.
A fal vályogból épült, és tapasztott, 7-8 méter magas és több mint 2 km hosszan zárja körbe az óvárost.. Nagy hátránya, hogy állandóan javítani kell, de ennek ellenére bírja a strapát. A fal alul szélesebb a mindig lemosódó és lefolyó vályogtól, valamint a fal tövében lévő síroktól, mert aki a falon kívül halt meg, azt nem lehetett a falon belül eltemetni.

Hová temették, aki a falon belül halt meg? Természetesen a falba csak belülről. A város területe kellett az élőknek.

 A fal belső felén még sok sír van, remélhetőleg meg is maradnak, hiszen látni, hogy sokat rendbe hoztak.

A fal belső felén volt járószint, mondjuk én nem láttam ki a cakkos tetejű barbakánok között, de  még Laci sem mindenhol.Kilátás a külső oldalra, a megmaradt és rendbe hozott sírokra.

Lehet, volt még egy szint, ahonnan tudtak nyilazni az ellenségre.

A falat belülről is javítják, de a falban minden van, amire már nem volt szükség, tányér, üveg, még CD is, döglött tyúk. (gondolom, az felrepült, azt ott veszett).
Kilátás a fal tetejéről a városra

A vályog univerzális és örök, újra hasznosítható, de ipari titok, hiszen közelről nem fotózhattuk, csak fentről a falról.

A kapuk
 A szálloda mellett megmaradt a  külső városfal egyik kapuja

A Dishan-Kala északi kapuja az Urgench felé vezető úton, a 20. század elején épült. A homlokzatot három hengeres torony, két köztük lévő ív-átjáró és egy hagyományos galéria alkotja. A kapu főhomlokzatát a tornyokon és a revak tetején vízszintes téglamozaik, a tornyok kis kupoláit kék csempék díszítik. Méret: 25x17 m, magasság - 9,45 m.

Bagcha-darvoza, az északi kaput éppen javították. Ichan-Kala északi kapuja egy kétoldalú, szimmetrikus formatervezésű épület. Méret:18,0 x 16,0 m; magasság - 8,5 m.

A kapukat égetett téglából építették. 
Ata-darvoza kapu, Ichan-Kala fő kapuja a város nyugati részén található. Belül standok és egy fedett bazár  volt. Ezenkívül adógyűjtő ("Badzhkhana"),  és pénzváltó helyiségek ("sar-rafkhana") voltak. Mivel a kaput nem javították, 1920-ban lebontották, és csak 1975-ben állították vissza eredeti állapotában. Jobb oldalon Muhammad Amin kán medresze, bal oldalon a Kunya Ark (régi erőd) található. Méret: magasság -10m, szélesség - 4m.

 

A legfigyelemreméltóbb a Palvan-Darvoza, a keleti kapu (a „Hősharcos kapuja”), amelyen az út az Amu Darja folyóhoz vezetett. A kapu íve fölött a fennmaradt márványlap a szerkezet befejezésének dátumát mutatja: 1221 anno hegirae (1806).

A kapu mellett, az Ichan-Kala falak mögött volt az ázsiai legnagyobb rabszolgapiaca.
A kapun belül fülkék voltak, ahol szökött és lázadó rabszolgák várták sorsukat. Itt szokták olvasni a kán rendeleteit is, valamint a kapu előtt kivégzések is voltak. Ebből adódott a kapu neve, a hétköznapi emberek körében: Pashshab darvaza (a Végrehajtók kapuja), Kul darvaza (a Rabszolgák kapujának) Méret: a terv szerint - 51,76 x 17,5 méter