Belépve a kapun ez a kép fogad, Muhammad Amin kán medresze és a csonka minaret.
Majolika térkép, melyen az Ichan-Kala nevezetességei vannak feltüntetve.
A Kalta minor, vagyis csonka minaretről sok történet kering. Khíva városa túl akarta szárnyalni Buhara 46 méter magas minaretjét. Hozzá is kezdtek, de az egyik verzió szerint, meghalt az építőmester, a másik verzió szerint, a tetejéről pont a kán háremébe lehetett volna belátni, ezért rögtön befejezték, a harmadik változat szerint az építőmester meg akart szökni és a kán ledobatta a félig kész minaret tetejéről. Tény és való, akkora, amekkora, de így is gyönyörű.
Muhammad Amin kán medresze az első épület a kapu mellett.Ez Közép-Ázsia legnagyobb medreszéje, 78 méter hosszú 60 méter széles, két emeletes, 125 helyiségében 260 diák tanulhatott. Ma Szálloda üzemel benne.
A Kunya-Ark ("régi erőd") az
Ichan-Qala belső fellegvára. A 17. században
Muhammad-Erenk Kán (1687-1688) alapította. A 18. század végére Kunya Ark
"városon belüli várossá" vált, és magas fal választotta el
Ichan-Kala-tól, 19. század elején a várat újjáépítették. Az erőd teljes mérete
130x 93 méter. A várba egyetlen kapu vezet, mérete 13 x 8,5 méter és 5,8 méter
magas.
A Kunya Ark bejáratának közelében lévő teret, katonai felvonulásokra és
terepi kiképzésre használták.(mondjuk, nem sok látszik belőle)A várban volt egy hivatalos fogadócsarnok,
a kán irodája,
mecsetjei, pénzverde,
hárem és sok más melléképületet. Az épületek közül kevés maradt meg, most különböző kiállítások vannak bennük.
" Vámbéry Ármin (1832-1913), a híres magyar tudós,keletkutató, nyelvész, utazó és Közép-Ázsia feltárója emlékére, aki 1863-ban járt Híva, Buhara és Szamarkand városokban"
Szergej Pavlovics Tolsztov szovjet régész, etnográfus és történész, a közép-ázsiai népek történelmének, etnogenézisének, a karakalpak nép kultúrájának kutatója, az ősi hvárezmi civilizáció felfedezője,nevéhez fűződnek Toprak-Kala, Angka-Kala, Koj-Krylgan-Kala ásatásai is.
Yahyo Gulomovich Gulyamov 1936-ban számos régészeti expedíciót vezetett (Taskent, Bukhara , Samarkand, Ferghana ). 1938-50 -ben a Khorezmi Régészeti és Néprajzi Expedíció vezetőjének helyettese volt.
régi pénzek, selyempénz
Avicenna, teljes nevén Abu Ali al-Huszajn
bin Abdallah ibn Szína, (980-1037)
Világhírű perzsa származású polihisztor. A középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja, a modern nyugati
orvostudomány megteremtője. Egyike a világ legismertebb és legtiszteltebb
orvosainak. Munkássága az iszlám aranykorának egyik csúcspontja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése