A Kizil-kum ezen részén alacsony cserjék fogják meg a homokot.
A homokban nagyon nehéz menni, ahogy azt megtapasztaltuk az Ajaz-Kala romjainál.
Az Ajaz-Kala három részből áll.
Az Ajaz-Kala1, egy erődített menedékhely, melyet az1-2 században épült és a 4. századig lakták, majd a 6. században még egyszer használatba vették, de az arab hódítás során végleg elnéptelenedett. Ez egy erődlánc része volt, amely megvédte a mezőgazdasággal foglalkozó településeket a nomádok esetleges támadásaitól. Az erőd téglalap alakú, 182 és 152 méter hosszú oldalakkal. A főtengely északi és déli irányba mutat.
A menedéket két párhuzamos fal zárja le, közöttük egy kb 2 méter széles, boltíves folyosóval. A falak a boltozat felett folytatódnak, védett sétányt képezve. A falak legfeljebb 10 méter magasak és az alapjuknál kb 2,2-2,4 méter szélesek. A külső falban lévő nyílrések, jó támadási lehetőséget biztosítottak az íjászok számára.
Ajaz-Kala 2
Az Ajaz-Kala 2 sokkal kisebb erőd, amely az Ajaz-Kala 1-től délnyugatra kúpos dombon épült . Szabálytalan alakú, keleti oldalán lekerekített véggel, nyugati oldalán pedig téglalap alakú véggel. A déli oldalán egy további téglalap alakú bejárati szerkezet és egy hosszú rámpát találunk, amely az alsó romkomplexumhoz vezet.
Ha már sivatag legyen teve is meg jurták is. Gondolom itt meg lehet szállni, meg tevegelni, de mi egyikkel sem éltünk, hiszen hosszú út állt még előttünk.
Guldursun-Kala
A 12. századi fellegvár építészete meglehetősen különbözik a
Khorezm korábbi erődítményeitől.
Egyetlen bejárattal volt a délkeleti fal
közepén, egy téglalap alakú barbakánnal (kapuvédmű) védve, de a külső falában nem volt
nyílrés.
Ehelyett a szegélyező falakat és sarkokat
kettős tornyok védték, amelyek jól kinyúltak a falak vonalától és széles
védekező tűzteret biztosítottak minden irányba.
Ennek ellenére 1221-ben a
mongolok elpusztították, pedig korának legnagyobb és egyik legfontosabb erődje
volt. Egy már létező ősi erőd alapjára épült, szabálytalan téglalapot ábrázol,
melynek mérete 350x230 méter.
Az erőd legendája Szergej Tolstovtól:
A történet szerint a fellegvár, egykor egy gazdag város
volt, és Gulisztán néven ismerték. A kormányzónak volt egy gyönyörű lánya: Gu'ldu'rsin.
Amikor a kalmükök (nyugat-mongol
eredetű nép, Kalmükföld a Volgától délre, a Kaszpi-tenger északnyugati partján
fekszik) megtámadták őket, és már éheztek, az kormányzó egy ravasz tervvel állt
elő. A legjobb állapotban lévő bikájukkal megetették a maradék gabonát, és a
város falán, jól látható helyen mutogatták az ellenségnek. A kalmükök a hosszú
ostrom miatt maguk is éheztek, és látván a jól táplált bikát, távozni akartak,
mert azt hitték, még rengeteg élelem van a városban.
A kormányzó lánya, Gu'ldu'rsin azonban meglátta és
beleszeretett a jóképű, fiatal Kalmük hercegbe, és megüzente neki, hogy
várjanak még a távozással. Miután a kormányzó terve kudarcot vallott, nem volt
más választása, mint átadni a várost. A kalmükök a várost felégették, az
embereket rabszolgává tették, vagy legyilkolták.
Gu'ldu'rsint a kalmüki herceg elé vitték, aki azt mondta
neki, hogy érzelmei miatt elárulta apját és városát. Mennyire valószínű, hogy
hozzá hűséges marad? Gu'ldu'rsint vadlovak farkához köttette, teste darabokra
szakadt, és beterítette a környező mezőket. A vér megmérgezte a talajt, és
sivataggá változtatta. Ettől a naptól kezdve, a romos város Gu'ldu'rsin néven
vált ismertté.
Hozzák az anyagot a fal javításához
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése