Üzbegisztán, Kizil-kum sivatag I. rész, Amu Darja, Toprak-Kala

2019. szeptember 30.
Reggel korán indultunk a Kizil -Kum sivatagba és értelmet nyertek a hajdan tanultak?
Kezdjünk az Amu-Darjával.Az Amu-Darja a Pamír-hegységben ered és korábban az Aral-tóba ömlött, ma már azonban az intenzív öntözés által is csökkentett vízbőségű folyó, nem éri el a zsugorodó tavat és korábbi deltájának ágai eltűnnek a sivatagban.Az öntöző csatornákban elvezetett víz mennyisége lelassítja a folyót, így egyre több a zátony és sziget benne.

 Az intenzívvé váló gyapot termesztés és a növekvő lélekszám, egyre több vizet igényel, így nem csoda, hogy az Aral tóból lassan semmi sem marad.  

A víz határozza meg az oázisok létét, a történelem során többször változtatott irányt a folyó.
 

 
Hajdanán erre folyt az Amu-Darja egyik mellék ága (a főmeder a maival párhuzamosan futhatott)
itt sok település volt, de aztán a folyó irányt
váltott és mindent belepett a feledés és a sivatag homokja.




Sivatagi utazásunk alatt ezekből a rég volt városokból néztünk meg hármat.
Toprak-Kala

Szergej Tolsztov : Az Osi Chorezm  című könyvében elmondja, amikor először találkozott TopraK-Kala-val :

"Egy 1938-as tiszta októberi estén kicsi kutatócsoportunk állt az Ayaz Qala 1 Kushan erőd falán. A déli és a keleti, a nyugati, a nyugati, a nyugodt síkságon túl ismerős romok sziluetteivel együtt. takrók , homok és sós talajok, a láthatáron hatalmas romok körvonalai láthatók , egy háromszoros fellegvár hatalmas körvonalaival. "Mi ez az erőd?" kérdeztem az útmutatótól. "Ez Toprak Qala, nincs semmi érdekes ott" lakonikus válasz: Másnap a lakókocsi közeledett az "érdektelen erődhöz".

 https://www.scribd.com/doc/135521196/Tolsztov-Az-Osi-Chorezm-II-resz

 Alaprajza 500m x 300m,  10-15 m magas téglafallal vették körül. A királyi palotát a város északnyugati részén egy megemelt alapra építették, amely körülbelül 15 méterre emelkedik a város többi része felett. Három monumentális torony, 25 m magas, továbbra is áll. A palota előtt, a templom területe volt, a szent tűzzel. A várost, utcák szerint több kerületre osztották, 150-200  lakóházzal. A Királyok csarnokának területe 280 m² volt.

Toprak-Kala egyszerű vázlata Tolstovtól

Sajnos az eltelt idők során nagyon sokat romlott az épület maradványok állaga, és gondolom a sok turista sem tesz jót nekik.

Toprak-Kala nemcsak az építészete miatt, hanem egyedülálló leletei miatt is híres. A régészek, 116 falemezekre és bőr tekercsekre, fekete tintával írt dokumentumot találtak, közülük 18 fadokumentum nagyon jó állapotban maradt fenn. Ezek a palota levéltárából származó gazdasági dokumentumok, és háromnak pontos dátuma van: 207., 231. és a 232. év. Az archívum mellett sok szobrot, töredéket és falfestést találtak.
Ezek hol vannak jelenleg? Nem tudom. Jó lenne egy múzeum a közelben, ami bemutatja, esetleg egy olyan animált film, ami érthetővé, láthatóvá teszi mindezt, a nem régészek számára is. (ilyet láttunk Afrosiab múzeumában, később lesz róla szó.

A helyszínen nem tudtam átlátni ezt a komplexumot, de így utólag és hozzáolvasva Tolsztov leírását, inkább van fogalmam róla.