Szeptember 17 ShangHai Xu Dan

A napot Xu Dannal töltöttük. Mimi elment az anyukájához, aki kórházba került, míg mi utazgattunk az országban.
Xu Dan anyukája egy csoda jópofa nő. Beszélgettünk, nevetgéltünk meséltünk, nézegettük az újságokat és könyveket amiket Xu Dan megrendelt nekem a neten. Este pedig egy koreai étteremben vacsoráztunk. Olyan sütögetősben, mint a filmekben van, csak éppen nem malactöpörtyűt, hanem kölönböző husokat sütöttünk.

Az asztal közepén van egy lyuk, ahová betettek egy parázzsal teli bödönt és a tetejére egy domború vaslapot, így a kisült zsír nem a parázsra folyik, hanem a vaslap peremén levő vályúba. A nagyon vékonyra szeletelt hús pillanatok alatt megsül, ezt bemártottuk valami ecetes szószba, majd salátalevélbe göngyölve, beküldtük. Finoooooom! Volt még valami kukoricás saláta, meg rizs valami zöldségekkel meg nem tudom mikkel- ez erős volt, úgyhogy nem barátkoztam vele. Levezetésnek dinnye és fagyi.
Na nem szólhatok a visa kártya miatt egy árva szót sem. a Xu Dan platina visa kártyáját nem fogadták el, készpénzt kértek!
Este a metrónál találkoztunk a Mimivel és szépen hazautaztunk. most nem vittek el, mert a Xu Dan férje Chengduban volt dolgozni.

 a lemenő nap megcsillan  ShangHai legmagasabb épületén, a ház előtt lévő parkból pedig sárkányt eregetnek