2022. augusztus 4., csütörtök

Mi történt? Képes beszámoló


 2022 január 15.

Ekkor kezdődött minden a tónál, csak egy pillanat volt.

Némi segítséggel átrendeztem a lakást
 
Az első napok, bár ennyire nem volt vidám a helyzet

A kerekes nagy segítség volt

13 héttel később, az első kint lét március 31-én

Már tavasz van, április 10-én először a teraszon
Már elég a bot, április 17.

2 lépcsőt sikerült legyűrni, a terasznál


 A második műtét, két csavar kivétele  velőűrszegből, május 21-én, ezután 3 hétig újra a járókereté volt a főszerep.

Hogyan permetezzünk járókerettel, június 3.

Az áttörés, június 15-én, a csavar kivétele után 4 héttel

A botot már sokszor keresni kell, augusztus 3.

Az indulásnál még fáj a térde, egyszer jobb, egyszer rosszabb, de a fejlődés szemmel látható.

Kapaszkodót csináltattunk a lépcsőhöz, de még csak egyszer jött fel, mert a lépcsőn lefelé nehezen tud járni, kapaszkodás ide vagy oda.

indulás a földszintről,

a kanyar

érkezés az emeletre
 










2020. december 31., csütörtök

2020. október 11., vasárnap

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Sárospatak

 2020. október 11.

Sárospatakról nehéz írni, hogy ne vesszen el az ember a részletekbe. Első említése 904-ből való, I. András királyi birtokká tette, városi kiváltságot 1201-ben Imre királytól kapott. A középkorban a Perényiek birtoka volt, majd a Dobóké lett. A Rákócziak tulajdonába Lorántffy Zsuzsanna révén kerül.

Sárospatak iskola város, Perényi Péter (Perényi Péter kavarása a törökökkel) alapította a református iskolát, Comenius (Comenius) 1650-től szervezte az oktatást, új tankönyveket írt, amit több országban is használtak.

Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona


 1788-ban Szombathi János az iskola tudós professzora hozzákezdett a kollégium történetének megírásához. Latinul, majd egy rövidített magyar változat is követte. Írásában megemlékezett a korábbi iskolákról is, melyek közül a leghíresebb az Ágoston-rendiek  kolostori iskolája, ahol 1480-as évek végén a későbbi esztergomi érsek is tanult.

Az iskola igazi felvirágzása I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna támogatásával következett be. I. Rákóczi György rendelte el a az iskolai törvények összeírását, melynek egy példánya az iskola múzeumban ma is látható. A régi épületek a z 1800 elejére annyira elavultak és leromlottak, hogy lebontották és 1806-ban megkezdték az újak építését, és 1845-ben kezdődött meg az oktatás. Az egyetlen megmaradt régi szárny az 1773-ban épített Berna sor, ahol a kiállítások vannak.

A sétáló parkban az iskola támogatóinak és híres diákjainak szobrai találhatóak.

II. Rákóczi Ferenc szobra, Horváth Géza alkotása

Lorántffy Zsuzsanna szobra Horváth Géza alkotása

Comenius Tanítóképző Főiskola



1857-ben lett önálló intézmény, ezt az épületet 1912-ben Lechner Jenő és Varga László tervei szerint, felvidéki reneszánsz kastélyok stílusában építették.

Gótikus plébánia templom




Háromhajós műemlék templom, a XIV. században épült az Anjouk uralkodása alatt, a korábbi román kori körtemplom mellé. A hajó déli oldalán csúcsíves kapuzatot alakítottak ki, nyitott előcsarnokkal, e fölött van az oratórium. A XVII. században e fölé tornyot emeltek, amely az 1737-es tűzvészben annyira megrongálódott, hogy lebontották, majd 1787-ben ennek  helyén épült a boltozat és mai torony is. A XV. században Perényi Péter gótikus csarnok templomot alakíttatott ki. A Legutolsó restaurálás során az északi hajó falánál helyezték el a XV-XVII. századból való síremlékeket, köztük Dobó Ferenc és felesége címeres, feliratos sírkövét. A szentély egyik oldalán van Perényi Gábor síremléke.


2020. október 10., szombat

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Füzérradvány

 2020. október 10. 


A Károlyi-kastély XVI. századi elődjét Réthey Péter építette a XVI. század végén. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. A 100 hektáros parkban szabálytalan alaprajzú, sokszögű toronnyal díszített  barokk Károlyi-kastély a XVIII. században épült  . 1857-ben Ybl Miklós romantikus stílusban átépítette Károlyi Ede vázlata alapján.

. Ybl jellegzetes, árkádos, könnyed architektúrája és a neoreneszánsz ablaksorok máig meghatározó jegyei a kastélynak. Ő tervezte a nemrégen felújított kőhidat is a parkban. 

A kastélytermek máig lenyűgöző reneszánsz látványát Ede fiának, Károlyi Lászlónak köszönhetjük, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával hozzákezdett a kastélybelsők átépítéséhez. Az újjáépített déli szárny földszintjén impozáns térsort alakítottak ki, az udvari oldalon pedig létrehozták a hosszú földszintes termet, a márványfolyosót. Csaknem húsz évig járták a bécsi és itáliai műkereskedéseket, hogy egy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki Füzérradványban. Firenzében Stefano Bardini műkereskedőtől vásároltak reneszánsz és késő reneszánsz műtárgyakat, amelyek révén valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban. A termeket reneszánsz ajtókeretek, gótikus és reneszánsz bútorok, barokk és rokokó falikárpitok, kínai és japán porcelánok és fajanszok gazdagították.





 
Különleges a kastély hatalmas parkja is, ami beleveszik a környék erdőségeibe. Ezt a vérbő angolparkot III. Napóleon főkertésze tervezte meg franciás könnyedséggel. 1975 óta természetvédelmi terület, csodálatos arborétum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja.






 Jelenleg felújítás zajlik, csak a park látogatható.

 

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Füzér vára


 2020. október 10.

Az Árpád-korban épült füzéri vár a Kompolthy -nemzetség tulajdonában volt. II. Endre vásárlás útján csatolta a pataki erdőispánághoz. V. István továbbépíttette a várat , majd IV. Béla halála után Endre fiai lettek a birtokosok. A XV. századba a Perényiek tulajdonában került. A mohácsi csata után Perényi Péter itt rejtette el a koronát, amelyet azután magával vitt Törökországba. Később a Báthoriak, majd a Nádasdy család, utána pedig Thököly Imre volt a vár ura. A Thököly-szabadságharc után a császári csapatok 1683-ban felrobbantották.

A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várból jelentős részek maradtak meg. Legépebben a kétemeletes kápolna, dísze gótikus faragványokkal.

Nos innen szép nyerni. 

A füzériek 1910-től törekednek Füzér Várának újjáépítésére harminc év régészeti ásatás alapján, folyamatos tudományos, művészettörténeti, építészettörténeti kutatások, elemzések figyelembevételével, tervezési, építészeti és kapcsolódó szaktervezési munkálatok és engedélyeztetések alapján (huszonhét engedély!), közel száz neves és elismert szakértő, tervező, kutató és szakember közreműködésével. A vár jelenkori építését a füzériek hadi kártérítésként élik meg. A történelem során a vár és a várbirtok története határozta meg a község sorsát.

Rengeteg küzdelem és félbemaradt terv és munka után 1990-ben megkezdődik a vár teljes körű feltárása és helyreállítása Simon Zoltán régész és Oltai Péter építész tervező közreműködésével. 

A vár parkolójába busszal nem lehet felmenni, csak marha nagy terepjárókkal, szóval kezdtünk 2 km meredek országúti megközelítéssel , ősz ellenére tűző napon. Felérve jött a meglepetés, hegyi ösvény kikopott fagyökerek között, fényesre csiszolt sziklákon, szerencsére kapaszkodó van, mászhatsz fel a hegy tetejére.


abszolút emberbarát a dolog.


bejárat a várba, amit nagy munkával hoznak rendbe, építenek újjá, maga a vár nagyon tetszett.














Jók ezek a szöveges táblák, mert se a könyveimben se a neten nem találni a várról ilyen leírásokat.


 


Az 1683-as felrobbantás után ez a kápolna torony maradt meg a legépebb állapotban, és így hozták helyre. Ezzel búcsúzunk is Füzér várától.

mint látszik leértünk épségben a nyaktörő utakon.