2020. december 31., csütörtök

2020. október 10., szombat

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Telkibánya

2020. október 10. 

Telkibánya, Ércőrlő malomkőpark és múzeum


Telkibánya az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje.  A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte.






 


1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon.










Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Gönc

 2020 október 10.

Gönc, Károli Gáspár múzeum

"GÖNCZ: Régi mező Város Abauj Vármegyében, birtokosa G. Csáky Uraság, lakosai katolikusos,és reformátusok, hajdan nevezetesebb, és híresebb is vala, a’ mint Bombardi és Turótzi elő adták. Itten lakott vala néhai Károlyi Gáspár Predikátor, a’ kinek Bibliabéli fordítása olly betses, tiszta, és könnyű magyarságáért. Határbéli legelője szoross, erdeje mind a’ két féle szükségre elég, szőlö hegyei nagyok, ’s hasznosak,országos vásárja esztendőben négyszer esik, külömbféle jeles vagyonnyaihoz képest első Osztálybéli."
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként németek lakta település a török hódoltság alatt újra magyar többségűvé vált 

 Az úgynevezett Huszita-ház, a helyi hiedelem szerint husziták építették és lakták eredetileg, 
bár ezt máig sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani. Ma tájház.

A Huszita-ház udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, amely magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye.


1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károli Gáspár. 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is. 

Göncről két dolgot tudok: a gönci hordó (136,6 literes), mint mértékegység és a gönci 
prédikátor, Károli Gáspár.




Károli Gáspár született Nagykárolyban, 1529 körül – meghalt Göncön, 1592. január 3.

1563-ban gönci református prédikátor lett, majd később esperes.

Károlyi Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, amit 1586-ban kezdett meg, Mágocsy Gáspár Torna vármegye főispánjának, valamint annak unokaöccsének, Mágocsy Andrásnak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült vele. A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 57 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.





Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.


 

2020. október 9., péntek

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Tokaj, Rákóczi Pince

 2020. október 9.

Tokaj, Rákóczi Pince

A nap utolsó programja, eddigre már alaposan elfáradtunk és éhesek is voltunk. A városból semmit sem néztünk meg, mert az már nem fért bele a napba.






 A  pincét,  amely  a XV.  század  elején  épült,  királyok,  fejedelmek,  hercegek  és  tábornokok  vallhatták sajátjuknak az  évszázadok  során.


 



A pince bejáratánál a helyi idegenvezető ismertette a pince történetét, valamint a szőlő termesztés és a borkészítés legfontosabb tudni valóit. Nem tudtam megjegyezni, és ennyi idő múlva még azt is elfelejtettem, ami esetleg megragadt a fejemben.

A óriási lovagterem (28 m hosszú, 10 méter széles, 5 méter magas) a borvidék legnagyobb földalatti  terme,  itt választották magyar királlyá a  rendek Szapolyai  Jánost 1526-ban. Napjainkban borbemutatók helyszínéül szolgál borbarátoknak és szakembereknek, s emellett a borvidék borrendje  is  itt  tartja  ceremóniáit.






A lovagtermében, amely egyszerre 100 vendég fogadására alkalmas, pincelátogatással egybekötött borkóstolásra van lehetőség. A tokaji borok minél teljesebb keresztmetszetének bemutatása érdekében a kóstolás alkalmával hat bor kerül prezentációra. A kóstoló során hatféle bort ízlelhetünk (Hétszőlő Tokaji Furmint 2007, Hétszőlő Tokaji Hárslevelű 2007 késői szüretelésű, Hétszőlő Tokaji Sárgamuskotály 2007 késői szüretelésű, Hétszőlő Tokaji Szamorodni 2005, Hétszőlő Tokaji Fordítás 2002, Hétszőlő Tokaji Aszú 5 Puttonyos 2001) A borkóstoló mellé minden esetben borkorcsolyát (sajtos pogácsát) szolgálnak fel.
Mi nem voltunk százan, és a járvány miatt mások nem is voltak. A pogácsácskák pillanatok alatt elfogytak, éhes volt mindenki, hiszen enni napközben sehol nem tudtunk, minden zárva volt.Én a bor sort végig sem kóstoltam, megártott volna.

 A pince járatai hatalmasak, bár a borokat már nem itt tárolják, hanem hatalmas acél tartályokban, amiket számítógéppel ellenőriznek.


Késő este volt, mikor kijöttünk és mentünk a szállásunkra, a vacsora sem volt jó, olyan kemény volt a hús, hogy nem lehetett megenni.