Búcsú Hangzhoutól, 杭州 Hángzhōu

Szeptember 24 Búcsú Hangzhoutól
  杭州 Hángzhōu

Nem sok a 3 nap. Délelőtt még sétáltunk a tó mellett. 

Hangzhouban, talán  ez a legtöbbet fotózott pavilon.

Néhány hajó búcsúzóul, csak mert annyira szépek.

Nagyon tetszettek az utak, de az, hogy hogyan készülnek, elképzelni sem tudtam. Na de most!

 Ember van, idő van, miért ne csináljuk.

Hangzhouban elektromos buszok járnak, a buszmegálló így néz ki.

Mókus etetés.

 Idefelé, azt mondtuk, hogy annyira koszos a busz ( ez állítólag valami magán cég?, jó attól még kimoshatnák a függönyöket), hogy hazafelé vonattal fogunk utazni.A vonat 52 perc alatt teszi meg az utat Hongqiaora, 虹桥 Hóngqiáo, igen ám, de onnan majd 2 óra amíg haza érünk, ennyi idő alatt a kis koszos busz is Jinshanba ér és a ház előtt tesz le.
Úgyhogy felültünk a hót koszos buszra és búcsút intve a tónak haza indultunk. Itthon a szokásos, mosás, főzés, pakolászás volt csak.

Hangzhou Tigrisugrás park 虎跑梦泉 Hǔ pǎo mèng quán

Még mindig Hangzhou és 23.-a 

A tigrisbukfenc park, 虎翻滚 Hǔ fāngǔn

Utána a tigrisbukfenc parkba mentünk, jó nem ez a neve, de ez jobban tetszik.

Ez volt a Kangxi császár kedvenc helye, tudta mitől döglik a légy. Kangxit  nem tudtam lefotózni, annyira rossz volt a megvilágítás.

Tigris már nincsen a parkban (sajnos), ezt találtam csak. Fehér tigris és lusta, nem ugrik az istennek sem.

Szóval , miről híres a hely. Élt itt egy szerzetes, de úgy gondolta, hogy másfele megy, mert itt nincsen víz. Üzenetet kapott az égtől, hogy küldenek neki két tigrist tavasszal. Megjött a tavasz és vele a két tigris, akik ásták a földet és kiástak egy forrást.

Ennek a forrásnak a vize a legjobb a Longjing tea készítéséhez.

A környékről sokan járnak ide vízért. ( nem is tudtam megkóstolni sem a vizet, annyian tolongtak a forrásnál, kannákkal)
A tigrisnek van barlangja is.

Ezután jött a szívás, halacskailag. Gyalogoltunk 2 óra hosszat, miközben mellettünk mentek a buszok, hogy miért nem ültünk fel rá, azt fel nem foghatom,

majd megnéztünk egy pocsolyát, aminek az alján felsejlett néhány apró aranyhal. Na, ilyen csak a mesében van.

Végül busszal jöttünk haza a szállodába. A lábam majd leszakad.

Hangzhou, kilenc patak a misztikus erdőben

Aztán szép lassan elindultunk a hegyről

A kilenc patak misztikus erdején keresztül

Kényelmes sétaút vezet le a hegyről

 A fák, mintha lebegnének

 esküvői fotózás

akár a patakban is, ami végig kísért az úton

hol jobbra, hol balra, de ott kanyargott

egy zsilip a felduzzasztott vízen


kényelmes pihenők is voltak

Hangzhou, 杭州 Hángzhōu

Szeptember 22 Hangzhou, 杭州 Hángzhōu
„Fent az ég, lent Suzhou és Hangzhou.” 上有天堂，下有苏杭

Busszal indultunk, koszos is büdös is, de legalább nem kell beutazni a városba, mert a Jinshan vonatállomásnál van  helyközi autóbusz pályaudvar is.

Egy kép, hogy mennyire egyszerű mások életét megkönnyíteni.

Egyszer csak megállt a busz, felszáll egy zsaru, kérték az igazolványokat, egy fiatal párt leszállítottak, az asszony kezében egy alvó kisgyerek. Látom ám, hogy a férfi egy poharat szorongatva megy, nyomába egy rendőr. Drogtesztet csináltak, a zsaru puszta kézzel turkál a tesztlappal a húgyban. Na, ilyet még nem láttam. Végül engedték őket visszaszállni a buszra.

A sógorral Hanghzouban találkoztunk. Hangzou a Nyugati-tó, Xī Hú, 西湖 partján fekszik.

A szálloda drága, elavult, korszerűtlen és iszonyú büdös cigaretta szagú.( pechünk volt a szobával) Ezzel szemben, közvetlenül a tóparton van.

Fél Kína itt tolong, eszméletlen sokan vannak.

Egy japán étteremben ebédeltünk.

 

Finom volt és olcsó. Estig még sétáltunk az egyik szigeten.

Ezt a kőtáblát olvasta egy fiú, és miután nagyon figyeltem, segített nekem is elolvasni.

Gondolom ezen felbátorodva, egy kislány mindenképpen kínaiul akart beszéltetni, még videózott is. A többiek meg engem bámultak.

A kislány ezt mondta:

我在参加一个活动视频记录学中文

Én pedig ezt: 你的眼睛就像西湖一样美丽动人
Este jót pálinkáztunk.