Kraków, a fő tér

2019. december 21. Krakkó, Kraków

A fő tér

Krakkó főtere sok látnivalót kínál. A várból leérve, itt nézelődtünk estig.

Az egyik legjelentősebb épület a Mária templom, Kościół Mariacki, gótikus stílusban épült a XIV.-XV. században. A templom oromzatát két torony zárja közre, az északi torony 82 méter magas és a neve: Kürt, Hejnał

 

Minden órában harsona szólal meg a toronyban, amely rövid, trillázó muzsika után hirtelen megszakad. A monda szerint az 1241. évi tatárbetöréskor a tatárok meglepték a várost és egészen a templomig jutottak. Látva őket a toronyőr riadót fújt, de egy tatár nyíl eltalálta a torkát. Erre a be nem fejezett kürtszóra  emlékeztet ma is a felhangszó hejnał, amit a főtér minden pontján lehet hallani.

A déli torony a kisebbik, 69 méter magas és harangtoronynak épült. Nem tudtuk megnézni, mert tatarozták, így csak külső képek vannak, és nem is írok a templom felépítéséről, kápolnáiról.

Oldalt volt egy kis bronz szobor a templomról

A főtéren nagyon sok szép és érdekes ház van, bár volt idegenvezető, de mintha nem lett volna, sajnos ennél az irodánál ezt mindig megtapasztaljuk. Így ránk van bízva, hogy kitaláljuk mit érdemes megnézni.

A következő meghatározó épület a Posztócsarnok, Sukiennice.

Krakkó, valamikor fontos kereskedelmi központ volt, virágkorát a XV. században élte.

Az épület kb 100 méter hosszú, eredetileg gótikus volt, majd  1556-ban kapott reneszánsz jelleget. A XIX. században szerencsére nem lebontották, hanem felújították, ekkor készült a két hosszanti oldalához a csúcsíves árkádsor.

A földszinten az eredeti rendeltetés szerint használják,

 díszmű-és emléktárgyárusok sorakoznak a lengyel városok címerével díszített boltíves csarnokban.

Az emelet a Krakkói Nemzeti Múzeumhoz tartozik, jelenleg képtár.

A csarnok mellett áll a régi városháza tornya

 A torony a XIII. századba épült az egykor hozzátartozó városházával együtt, amit ugyan többször átépítettek, de a XIX században lebontottak. A torony megmaradt, a pincéjében borozó van.

A jelenleg Krakkó főterének délkeleti sarkában található templom egyike a legöregebb lengyel kőtemplomoknak. 

A kupolával fedett kis Szent Adalbert-templom, Kościół św. Wojciecha eredetileg fatemplom volt, amelyben a hagyomány szerint Szent Adalbert is prédikált, aki I. István udvarából került Lengyelországba. A templom belső tere szűkös, legalábbis masszív külsejéhez képest, padló a tér jelenlegi szintje alatt van. Kriptájában jelenleg a régészeti múzeum kiállítása van.

Búcsúzóul néhány kép az esti főtérről

Kraków Wawel 2.

   2019. december 21. Krakkó, Kraków

Wawel  2.

A székesegyház és a múzeum megtekintése hosszú idő volt és elég fárasztó is. Utána már nem mentünk be sehová, csak egy kicsit kóvályogtunk, meg az az igazság, hogy nem egy helyen kell megvenni a jegyeket, és már nem volt kedvünk visszamenni a vár bejáratához, így a palotát csak kívülről néztük meg.

szandált kellett volna hoznom, nem hótaposót

másik kapunál mentünk le és elbúcsúztunk a vártól

Kraków, Wawel

  2019. december 21. Krakkó, Kraków

Wawel  

A Wawel egy mészkő domb a Visztula bal partján, 228 méterrel a tengerszint felett. A hegy tetején található a királyi palota, bástyák és a katedrális. A lengyel királyok és több híres lengyel személyiség temetkezési helye is a hegyen fekvő katedrálisban található. Az épületkomplexumot bástyarendszer, várfalak veszik körül. Az épületek, építmények többsége a középkorban illetve a reneszánsz korban épült, a középkorban a Wawelből irányították a lengyel államot.

 

 

 

Nem néztünk meg mindent, ma már bánom, de kevés egy nap erre a városra.

A tolvaj bástya felől mentünk be, és fentről lekukucskálva néztük meg a sárkány barlangot, ami egy kis méretű mészkőbarlang a Wawel domb alatt, 1972-ben egy tűokádó sárkányszobrot is állítottak a bejárata elé.

A waweli székesegyház, 

Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház. Itt koronázták a lengyel királyokat és itt van végső nyughelyük is. A katedrálist Szent Szaniszlónak, a lengyelek legfontosabb nemzeti szentjének szentelték, aki a templomban nyugszik. Ide temetkezett I. Ulászlótól Erős Ágostig 19 lengyel király, de a mai napig ide temetik a krakkói püspököket is. 

Ezt ragyogóan kezdtem, ugyanis elszórtam a megvásárolt belépőket, és nem is találtam meg. A pénztáros végtelenül rendes volt, emlékezett  Lacira  (persze rá könnyű emlékezni)  és adott egy kétszemélyes VIP belépőt, nem kellett újra megvásárolni. Béreltünk még magnós idegenvezető kütyüt és így sikeresen felvértezve elindultunk felfedezni ezt az óriási székesegyházat.

A mai gótikus templom helyén, két korábbi román katedrális volt. Az első építését 1020-ban kezdték meg, majd 1038-ban megsemmisült. A másodikat 1142-ben szentelték fel, templom háromhajós bazilika volt két kórussal és a nyugati kórus alatti Szent Leonard kriptával. A katedrális 1305-ben leégett. Máig megmaradt belőle a Szent Leonard-kripta és az Ezüstharang- torony alsó része.

Az új gótikus katedrálist 1364-ben szentelték fel, de az építkezést csak később fejezték be. 

A templom téglából és fehér mészkőből épült, háromhajós bazilika kereszthajóval, szentélykörüljáróval és kórussal. A 18. században a hajók magasságának megemelésével elvesztette a korábbi egységes bazilika jellegét. Évszázadok alatt a gótikus épület köré különböző stílusú kápolnák koszorúja épült. A székesegyházat a külső udvartól elválasztó falon Jan Trevano három barokk kaput épített 1609-ben. 

 A székesegyháznak három tornya van. Északon helyezkedik el a Zsigmond-torony a híres Zsigmond-haranggal, a déli oldalon pedig a vikárius torony vagy ezüst harangok tornya van, így hívják, mivel a benne lévő bronz harangok anyaga tartalmaz némi ezüstöt is, a legmagasabb az óratorony.

Wikipédia

Mentünk és mentünk, már zsongott a fejünk a rengeteg névtől és adattól, arról nem beszélve, hogy legtöbbjük nekünk semmit sem mondott, hiszen nem ismerjük ilyen mélységig a lengyel történelmet és az egyházat, mígnem elértünk a Zsigmond toronyhoz. Nem tudtuk mire vállalkozunk.

A templom második legmagasabb tornyát a 14. század második felében kezdték építeni és a vár védelmi rendszerébe szánták. 1520-ban alakították át harangtoronnyá, amikor felfüggesztették az I. Zsigmond (a Jagelló-házból származó lengyel király és litván nagyfejedelem 1506-től 1548-as haláláig) által adományozott Zsigmond-harangot, mely hosszú ideig a legnagyobb lengyel harang volt. Megszólaltatásához 8-12 ember szükséges. A harangot ma is használják, de csak nagy egyházi és állami ünnepeken. A harang átmérője 2,424 méter, a tömege 10 980 kg. A harang 196 Hz-en szól, a magassága 1,99 méter, a vastagsága 7–21 cm között van, térfogata 1,2 m³, anyaga bronz (80% réz, 20% ón). A harangon olvasható készítési dátuma, „MDXX”, látható még rajta Zsigmond király arcképe, két címer (Lengyelország és Litvánia). A harang másik oldalán Szent Szaniszló ábrázolása található. Zsigmond király képe alatt az alkotó neve (HANS BEHAM VON NUREMBERG), Szent Szaniszló képe alatt pedig latin nyelven (JOHANNES BOHEMUS DES NUREMBERGENSIS) olvasható. 

A torony többi harangja: a Kardinális (1445),  3400 kg, átmérője 160 cm, az öntés éve 1455

Urbán harang, 3000 kg, átmérője 167,5 cm,  az öntés éve 1460

 Félzsigmond (1463) 

valamint Szaniszló (1751)  6500 kg, átmérője 189 cm, az öntés éve 1463

 A toronysisak 1898-ban készült.  

Rengeteg lépcső, talán a magnó mondta, hogy mennyi, de már elfelejtettem, szűk és meredek, időnként harang lóg az ember feje felett, de csak felmásztunk. 

végül aztán leértünk, lefele másik lépcső volt, szóval nem kellett kerülgetni a felfelé igyekvőket. Egy kis belső udvarra értünk.

Innen a kriptákba mentünk tovább, a király sírok között van Báthory István sírja,  aki a legszorosabb kapcsolatban áll a magyar történelemmel.

Ezután megnéztük még a múzeumot, kegytárgyak, miseruhák, könyvek vannak kiállítva. A kiállítás nagy része II. János Pálnak van szentelve, hiszen ő korábban Krakkó püspöke volt.