A kamra, avagy reménytelen harcom az üvegekkel

Egy héten keresztül pakoltam kifelé a kamrát, hogy előkészítsem a meszelésre.Függöny kimosva, ablak megpucolva, polcok leszerelve. Új tipusú meszet lehet kapni, már nem kell szűrögetni, meg olajat vagy kenőszappant tenni bele, hanem készen van vödrös kiszerelésben, jóval sűrűbb, mint a hagyományos megoldás, de nagyon szépen fed.
Következett a hosszú hétvége, úgy gondoltuk, hogy augusztus 20-a megünneplésére remek dolog a kamra meszelés. Pénteken sikerült hamar hazaérnünk, így az első réteg Laci kivitelezésében fel is került a falra, majd a második szombaton, én addig a szokásos mosok- fözök-takarítok édes hármasában lubickoltam.

segítenék én, de azt mondták, inkább feküdjek, akkor legalább nem vagyok útban

Vasárnap elkezdük a polcok visszaszerelését, hááát nem volt egy egyszerű mutatvány.

Nem szedtük szét a polcokat, a levétele még csak-csak ment, de a visszarakáshoz álvány kellett csinálni, mert én egyedül nem tudtam volna megtartani.

Aztán neki láttam a visszapakolásnak és csak hordtam és hordtam az üvegeket

reménykedtem benne, hogy talán egyszer a végére érek és lőn. Íme a végeredmény, bár polccsíkot nem kaptam, de majd egyszer az is lesz.

Éhen halni nem fogunk, az biztos.