Üzbegisztán, Kizil-kum sivatag II. rész, Ajaz-Kala, Guldursun-Kala

2019. szeptember 30.
A Kizil-kum ezen részén alacsony cserjék fogják meg a homokot.

верблюжа колючка, teve tüske, a zöld részét meg tudják enni a tevék, nagyon szúr. Azt nem tudom, hogy a tevéket is szúrja-e.

A homokban nagyon nehéz menni, ahogy azt megtapasztaltuk az Ajaz-Kala romjainál.

Ajaz-Kala
Az Ajaz-Kala három részből áll.
Az Ajaz-Kala1, egy erődített menedékhely, melyet az1-2 században épült és a 4. századig lakták, majd a 6. században még egyszer használatba vették, de az arab hódítás során végleg elnéptelenedett. Ez egy erődlánc része volt, amely megvédte a mezőgazdasággal foglalkozó településeket a nomádok esetleges támadásaitól. Az erőd téglalap alakú, 182 és 152 méter hosszú oldalakkal. A főtengely északi és déli irányba mutat.
A menedéket két párhuzamos fal zárja le, közöttük egy kb 2 méter széles, boltíves folyosóval. A falak a boltozat felett folytatódnak, védett sétányt képezve. A falak legfeljebb 10 méter magasak és az alapjuknál kb 2,2-2,4 méter szélesek. A külső falban lévő nyílrések, jó támadási lehetőséget biztosítottak az íjászok számára.

Ez a terület volt a kereskedelem helye, a csoda sem ment volna fel 2 kiló krumpliért (látszik, hogy városi lány vagyok)

Itt volt a bejárat a piacra

Ajaz-Kala 2

Az Ajaz-Kala 2 sokkal kisebb erőd, amely az Ajaz-Kala 1-től délnyugatra kúpos dombon épült . Szabálytalan alakú, keleti oldalán lekerekített véggel, nyugati oldalán pedig téglalap alakú véggel. A déli oldalán egy további téglalap alakú bejárati szerkezet és egy hosszú rámpát találunk, amely az alsó romkomplexumhoz vezet.

Az Ajaz-Kala 3-nál nem voltunk az messzebb van ezektől.
Ha már sivatag legyen teve is meg jurták is. Gondolom itt meg lehet szállni, meg tevegelni, de mi egyikkel sem éltünk, hiszen hosszú út állt még előttünk.

A következő állomás
Guldursun-Kala

A 12. századi fellegvár építészete meglehetősen különbözik a Khorezm korábbi erődítményeitől. 

 Egyetlen bejárattal volt a délkeleti fal közepén, egy téglalap alakú barbakánnal (kapuvédmű) védve, de a külső falában nem volt nyílrés.

 Ehelyett a szegélyező falakat és sarkokat  kettős tornyok védték, amelyek jól kinyúltak a falak vonalától és széles védekező tűzteret biztosítottak minden irányba.

 Ennek ellenére 1221-ben a mongolok elpusztították, pedig korának legnagyobb és egyik legfontosabb erődje volt. Egy már létező ősi erőd alapjára épült, szabálytalan téglalapot ábrázol, melynek mérete 350x230 méter.

Az erőd legendája Szergej Tolstovtól:

A történet szerint a fellegvár, egykor egy gazdag város volt, és Gulisztán néven ismerték. A kormányzónak volt egy gyönyörű lánya: Gu'ldu'rsin.

Amikor a kalmükök  (nyugat-mongol eredetű nép, Kalmükföld a Volgától délre, a Kaszpi-tenger északnyugati partján fekszik) megtámadták őket, és már éheztek, az kormányzó egy ravasz tervvel állt elő. A legjobb állapotban lévő bikájukkal megetették a maradék gabonát, és a város falán, jól látható helyen mutogatták az ellenségnek. A kalmükök a hosszú ostrom miatt maguk is éheztek, és látván a jól táplált bikát, távozni akartak, mert azt hitték, még rengeteg élelem van a városban.

A kormányzó lánya, Gu'ldu'rsin azonban meglátta és beleszeretett a jóképű, fiatal Kalmük hercegbe, és megüzente neki, hogy várjanak még a távozással. Miután a kormányzó terve kudarcot vallott, nem volt más választása, mint átadni a várost. A kalmükök a várost felégették, az embereket rabszolgává tették, vagy legyilkolták.

Gu'ldu'rsint a kalmüki herceg elé vitték, aki azt mondta neki, hogy érzelmei miatt elárulta apját és városát. Mennyire valószínű, hogy hozzá hűséges marad? Gu'ldu'rsint vadlovak farkához köttette, teste darabokra szakadt, és beterítette a környező mezőket. A vér megmérgezte a talajt, és sivataggá változtatta. Ettől a naptól kezdve, a romos város Gu'ldu'rsin néven vált ismertté.

 Hozzák az anyagot a fal javításához

Mikor visszamentünk a buszhoz, ezt a gyapotot kaptam két fiúcskától,

 sajnos csak egyetlen Balaton szelet volt a hátizsákomban, amivel meg tudtam köszönni nekik.

Naplemente a sivatagban, 480 km megtétele után, késő este megérkeztünk Bukharába.

Üzbegisztán, Kizil-kum sivatag I. rész, Amu Darja, Toprak-Kala

2019. szeptember 30.
Reggel korán indultunk a Kizil -Kum sivatagba és értelmet nyertek a hajdan tanultak?
Kezdjünk az Amu-Darjával.Az Amu-Darja a Pamír-hegységben ered és korábban az Aral-tóba ömlött, ma már azonban az intenzív öntözés által is csökkentett vízbőségű folyó, nem éri el a zsugorodó tavat és korábbi deltájának ágai eltűnnek a sivatagban.Az öntöző csatornákban elvezetett víz mennyisége lelassítja a folyót, így egyre több a zátony és sziget benne.

 Az intenzívvé váló gyapot termesztés és a növekvő lélekszám, egyre több vizet igényel, így nem csoda, hogy az Aral tóból lassan semmi sem marad.  

A víz határozza meg az oázisok létét, a történelem során többször változtatott irányt a folyó.
 

 
Hajdanán erre folyt az Amu-Darja egyik mellék ága (a főmeder a maival párhuzamosan futhatott)
itt sok település volt, de aztán a folyó irányt
váltott és mindent belepett a feledés és a sivatag homokja.




Sivatagi utazásunk alatt ezekből a rég volt városokból néztünk meg hármat.
Toprak-Kala

Szergej Tolsztov : Az Osi Chorezm  című könyvében elmondja, amikor először találkozott TopraK-Kala-val :

"Egy 1938-as tiszta októberi estén kicsi kutatócsoportunk állt az Ayaz Qala 1 Kushan erőd falán. A déli és a keleti, a nyugati, a nyugati, a nyugodt síkságon túl ismerős romok sziluetteivel együtt. takrók , homok és sós talajok, a láthatáron hatalmas romok körvonalai láthatók , egy háromszoros fellegvár hatalmas körvonalaival. "Mi ez az erőd?" kérdeztem az útmutatótól. "Ez Toprak Qala, nincs semmi érdekes ott" lakonikus válasz: Másnap a lakókocsi közeledett az "érdektelen erődhöz".

 https://www.scribd.com/doc/135521196/Tolsztov-Az-Osi-Chorezm-II-resz

 Alaprajza 500m x 300m,  10-15 m magas téglafallal vették körül. A királyi palotát a város északnyugati részén egy megemelt alapra építették, amely körülbelül 15 méterre emelkedik a város többi része felett. Három monumentális torony, 25 m magas, továbbra is áll. A palota előtt, a templom területe volt, a szent tűzzel. A várost, utcák szerint több kerületre osztották, 150-200  lakóházzal. A Királyok csarnokának területe 280 m² volt.

Toprak-Kala egyszerű vázlata Tolstovtól

Sajnos az eltelt idők során nagyon sokat romlott az épület maradványok állaga, és gondolom a sok turista sem tesz jót nekik.

Toprak-Kala nemcsak az építészete miatt, hanem egyedülálló leletei miatt is híres. A régészek, 116 falemezekre és bőr tekercsekre, fekete tintával írt dokumentumot találtak, közülük 18 fadokumentum nagyon jó állapotban maradt fenn. Ezek a palota levéltárából származó gazdasági dokumentumok, és háromnak pontos dátuma van: 207., 231. és a 232. év. Az archívum mellett sok szobrot, töredéket és falfestést találtak.
Ezek hol vannak jelenleg? Nem tudom. Jó lenne egy múzeum a közelben, ami bemutatja, esetleg egy olyan animált film, ami érthetővé, láthatóvá teszi mindezt, a nem régészek számára is. (ilyet láttunk Afrosiab múzeumában, később lesz róla szó.

A helyszínen nem tudtam átlátni ezt a komplexumot, de így utólag és hozzáolvasva Tolsztov leírását, inkább van fogalmam róla.