Üzbegisztán, Khíva II. rész fal és a kapuk

2019.szeptember 29.
Khíva az ősi Khorezm városa. A város kialakulását és legendáit nem írom le. Azután, hogy Timur Lenk Konya Urgencset lerombolta, vált Khíva 1380-tól a timuridák nagy városává, de Khiva csak az 1580-as évektől vette át az árvíz által elmosott Kónya-Ürgencs (Ó-Ürgencs) szerepét és vált Khorezm fővárosává. Azóta a régiót nem Khorezmnek, hanem Khivai kánságnak hívták.  Khíva két városi részből áll: a belső város Ichan-Kala és a külső város Dishan -Kala. A város magját - Ichan-Kala téglalap alakú alakját a kezdetektől fogva  félkör alakú toronybástyákkal megerősített fallal vették körül.
A fal vályogból épült, és tapasztott, 7-8 méter magas és több mint 2 km hosszan zárja körbe az óvárost.. Nagy hátránya, hogy állandóan javítani kell, de ennek ellenére bírja a strapát. A fal alul szélesebb a mindig lemosódó és lefolyó vályogtól, valamint a fal tövében lévő síroktól, mert aki a falon kívül halt meg, azt nem lehetett a falon belül eltemetni.

Hová temették, aki a falon belül halt meg? Természetesen a falba csak belülről. A város területe kellett az élőknek.

 A fal belső felén még sok sír van, remélhetőleg meg is maradnak, hiszen látni, hogy sokat rendbe hoztak.

A fal belső felén volt járószint, mondjuk én nem láttam ki a cakkos tetejű barbakánok között, de  még Laci sem mindenhol.Kilátás a külső oldalra, a megmaradt és rendbe hozott sírokra.

Lehet, volt még egy szint, ahonnan tudtak nyilazni az ellenségre.

A falat belülről is javítják, de a falban minden van, amire már nem volt szükség, tányér, üveg, még CD is, döglött tyúk. (gondolom, az felrepült, azt ott veszett).
Kilátás a fal tetejéről a városra

A vályog univerzális és örök, újra hasznosítható, de ipari titok, hiszen közelről nem fotózhattuk, csak fentről a falról.

A kapuk
 A szálloda mellett megmaradt a  külső városfal egyik kapuja

A Dishan-Kala északi kapuja az Urgench felé vezető úton, a 20. század elején épült. A homlokzatot három hengeres torony, két köztük lévő ív-átjáró és egy hagyományos galéria alkotja. A kapu főhomlokzatát a tornyokon és a revak tetején vízszintes téglamozaik, a tornyok kis kupoláit kék csempék díszítik. Méret: 25x17 m, magasság - 9,45 m.

Bagcha-darvoza, az északi kaput éppen javították. Ichan-Kala északi kapuja egy kétoldalú, szimmetrikus formatervezésű épület. Méret:18,0 x 16,0 m; magasság - 8,5 m.

A kapukat égetett téglából építették. 
Ata-darvoza kapu, Ichan-Kala fő kapuja a város nyugati részén található. Belül standok és egy fedett bazár  volt. Ezenkívül adógyűjtő ("Badzhkhana"),  és pénzváltó helyiségek ("sar-rafkhana") voltak. Mivel a kaput nem javították, 1920-ban lebontották, és csak 1975-ben állították vissza eredeti állapotában. Jobb oldalon Muhammad Amin kán medresze, bal oldalon a Kunya Ark (régi erőd) található. Méret: magasság -10m, szélesség - 4m.

 

A legfigyelemreméltóbb a Palvan-Darvoza, a keleti kapu (a „Hősharcos kapuja”), amelyen az út az Amu Darja folyóhoz vezetett. A kapu íve fölött a fennmaradt márványlap a szerkezet befejezésének dátumát mutatja: 1221 anno hegirae (1806).

A kapu mellett, az Ichan-Kala falak mögött volt az ázsiai legnagyobb rabszolgapiaca.
A kapun belül fülkék voltak, ahol szökött és lázadó rabszolgák várták sorsukat. Itt szokták olvasni a kán rendeleteit is, valamint a kapu előtt kivégzések is voltak. Ebből adódott a kapu neve, a hétköznapi emberek körében: Pashshab darvaza (a Végrehajtók kapuja), Kul darvaza (a Rabszolgák kapujának) Méret: a terv szerint - 51,76 x 17,5 méter 

Izrael, Jeruzsálem kapui

A történelem során  többször pusztították el és építették újra a várost, a városfalakkal együtt.
A ma látható városfalakat Nagy Szulejmán (akinek a csapatai ideiglenesen hazánkban állomásoztak 150 éven át) építtette  1537 és 1541 között. A falak 4 km hosszúak, átlagosan 12 méter magasak és szélességük majdnem 3 méter.
Az óvárosnak 8 kapuja van., ebből 7 kaput lehet használni. Nem jártuk végig az összeset, csak arról írok, ahol jártunk.

Damaszkuszi kapu
Az óváros legnagyobb és legszebb kapuja. Itt kezdődött a damaszkuszi út. Felirata szerint a kapu építésére II. Szulejmán szultán adott parancsot a 17. században.
Ez a kapu a legforgalmasabb, mert ez köti össze az arab Kelet-Jeruzsálemet a muszlim negyed piacával. Tapasztaltuk is mikor a kifelé hömpölygő tömeggel szemben próbáltunk bejutni. Végül is sikerült.

Új kapu
A neve is jelzi, ez a legkésőbb megnyitott kapu. A 19. század végén nyitották meg a falat a keresztény zarándokok miatt, hogy könnyebben elérjék a keresztény negyedet.

Jaffai kapu
1536-ban a fallal együtt épült. 1869-ben I. Ferenc József császár látogatásakor építették ki a Jáfót Jeruzsálemmel összekötő utat eddig a kapuig. Ezen a kapun jártunk a legtöbbet.

Szemét kapu

^{A mai örmény negyed déli kapuját, – amely a  Trágya  ­kapuja néven is ismert – már}

^{Nehémias tartományi helytartó (Kr.e.5.sz.) is említi. Itt vitték ki a város hulladékát a}

^{Gyehenna-völgybe elégetésre. (gondolom, innen van a mondás, hogy a gyehenna tüzében égjen) Itt jöttünk ki az óvárosból, mikor nem engedtek fel a Templom hegyre.}

 

Arany kapu (befalazott) 

Az Arany  kapu a Morijá-hegy keleti falában levő, a Kidron-patak völgyére és az Olajfák hegyére néző kapu. A szentély eredeti keleti kapujának a helyén áll. A keresztény hagyomány szerint Jézus e kapun át ment Jeruzsálembe tanítványaival Virágvasárnapkor. A kapu kettős ívű nyílását Szaladin egyiptomi szultán falaztatta be, amikor 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet. Úgy tartják, hogy az Ítélet napján, ezen a kapun lép majd be Jeruzsálembe a Messiás. A Getsemáné kertje felé menve nézhettük meg.

Oroszlános kapu

Az Oroszlános, vagy István kaput a városfal keleti részén nyitották, az Olajfák hegye felé a 16. században. Nevét a kapufélfákat díszítő két oroszlánról kapta. A keresztények Szt. István kapunak hívják, a hagyomány szerint ugyanis e kapu közelében kövezték meg az első keresztény mártírt. Itt mentünk vissza az óvárosba, hogy végig menjünk a Via Dolorosán