Oh my China, születésnap, 生日 Shēngrì

Szeptember 1. A születésnap.

生日 Shēngrì

Alaposan elaludtunk. 9 órakor ébredtünk fel. Reggeli után piacra mentünk. 

 

Nem túl nagy piac, de annyiféle zöldség és gyümölcs van, hogy az ember nem győz válogatni.  Mikor mindent megvásároltunk, itthon Mimi neki állt főzni. 

 

 Akkora szülinapi ebédet alkotott, hogy csak lestem.

 Volt édesburgonya, 红薯 hóngshǔ，hal 鱼 yú，rák 螃蟹 pángxiè，mogyoró 花生 huāshēng, friss szójabab 黄豆 huángdòu, sulyom 菱角 língjiǎo ,  Linék, hoztak bambuszos sertéshúst 竹猪肉 Zhú zhūròu, meg egy nagyon szép tortácskát 蛋糕 dàngāo.

 Évek óta nem volt szülinapi tortám.

 Lacitól pedig a kedvenc sárkánygyümölcsömet 火龙果 huǒlóng guǒ  kaptam.

Ebéd után mindannyian aludtunk egy jót, majd megint sétálni indultunk. Most más irányba, a tengeri szellő végig kellemesen fújt. Egy nagy parkban jártunk, középen egy akkora tó van , mint  otthon a Városligetben. Itt sétálnak az emberek, öreg, fiatal egyaránt, gyerekkel, kutyával. ( kutya szart nem láttunk, és csupasz fenekű gyereket sem). Ma már meg sem kottyant a 2 óra erős séta. Karcsúak leszünk, mire haza megyünk

Oh my China, A halászfalu Jin Shanban. 金山嘴渔村Jin Shan Zui Yu Cun

Augusztus 31. A halászfalu Jinshanban.

金山嘴渔村 Jīnshān zuǐ yúcūn

Délelőtt taxival mentünk. Lin is jött velünk.

Ez az utolsó halászfalu Shanghaiban, ahol még a halászatból élnek. Igyekeznek kihasználni ezt, mint vonzerőt. A Hangzu-i öböl vize frissíti a folyócskát és a belső tavat, ami körül végig sétaút van, hidacskával és sok-sok zölddel.

A kertekben rengeteg zöldség terem, olyanok is, amiket még soha nem láttunk. Az emberek kedvesek, barátságosak. Vásároltunk, apró szárított rákot

 és kaptunk egy férfitől cukor Tian Lu Su-t erre először azt hittem kukorica, mert teljesen úgy néz ki.

Lementünk a kikötőbe. Az öböl vize az erős szélben teljesen fel volt kavarodva, így piszkos sárga színű volt.

A halászok, már a hajókat mosták.

A halpiacon a fogás nagy része már elkelt.

Miután mindent végig néztünk hazasétáltunk a tenger mellett, és az új metróállomásnál felszálltunk a buszra, hogy ebédelni menjünk. 

Ebéd után a Tescoba vásároltunk és hazajöttünk. Én megint aludtam egy sort. Laci és Mimi visszament sört venni.

Az esti séta a tengerparton vezetett.

Legnagyobb megdöbbenésemre 

a strand már nem ingyenes, hanem fizetni kell, így nem mentünk le a vízhez.

 

Oh my China, az utazás

Augusztus 29- 30 az utazás.

Korán kiértünk a repülőtérre, de hamar elszaladt az idő. Most nem csináltak akkora cirkuszt az ellenőrzésnél, mint 5 évvel ezelőtt.

Az Austrian Airlinessel repültünk. Budapest - Bécs nagyon rövid távolság és nagyon kevés időt vesz igénybe a repülés. Az átszállás roppant egyszerű volt, és kényelmes.

A Shanghai-i gép nem volt tele. Mellettem is volt egy üres hely. A Stewardessek nagyon helyesek, kedvesek voltak. Természetesen a német tudásomnak nagy hasznát vettem.

Egyetlen kellemetlen dolog volt, de az gyakorlatilag kiküszöbölhetetlen. Előttünk 2 sorral ült egy fiatal pár egy kb. egy év körüli kisgyerekkel. A gyerek végig üvöltötte az utat. Az anyja időnként végig sétált vele a gép teljes hosszán, így utazóközönség minden tagja élvezhette a  hisztériás ordítást. 7 óra alatt végül annyira elfáradt a gyerek, hogy aludt olyan másfél órát. Na, addig volt csend, mert utána az anyja felébresztette. Így aztán mire megérkeztünk, alaposan kifáradtunk. A reptérre gyors egymás utánban vagy 3 nagy gép is érkezett, ezért több mint egy órát álltunk sorba a beléptetésre várva. Szegény Mimi már azt hitte, elmentünk metróval.

Ezért kénytelenek voltunk egy kicsit aludni és így nehezebb is volt az átállás.

Este mind az öten elmentünk sétálni a városba. Mimi, Lin, Yong és mi ketten. A város nagyon sokat fejlődött 5 év alatt és változatlanul nagyon kellemes és szép a rengeteg zölddel.