Keszthely Festetics kastély V.

Kastély kert, pálmaház és madárpark

Az eredetileg 42 hektáros kastélypark napjainkra 10 hektárra zsugorodott, a 2015-ös felújítás során a 19. századi tervek felhasználásával alakították újjá a parkot.

A parkot a Festetics II. Tasziló hívására érkező, Londonból érkező, európai hírnevű kertész, Henry Ernest Miller álmodta és valósította meg 1885-1889 között a korabeli angol kertművészet mintájára. A barokk kastélyparkok hármas tagozódása itt is megfigyelhető: egy előkerti, egy belső udvari és egy hátsó kerti résszel rendelkezik a park. Az előbbieket a franciakertekre jellemző szabályos formákkal bírnak, míg a park hátsó része „természetesebb”.

A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit gondozták itt – „növényszanatóriumként“ szolgált.

A kastély Madárparkja 2016-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ahol jelenleg közel 40 faj vízimadár él, ezen kívül pávák és fácánok is színesítik a madárállományt.

A legjobbak a bolyhos seggű gatyás tyúkok

A hibiszkusz sor valami extrém szép

Keszthely Festetics kastély IV.

 A könyvtár

A több mint 250 éves múltra visszatekintő könyvtár alapítója az első keszthelyi Festetics, Kristóf, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában már „könyvesházat”, azaz könyvtárszobát létesített, ahol két, falba épített szekrényben kaptak helyet főként jogi, politikai és történeti könyvei.

Fia, Festetics III. Pál jelentősen gyarapította az állományt, kezelésére szakértő könyvtárost alkalmazott. Sokat áldozott metszetek gyűjtésére, és ő rakta le a hírlaptár alapjait is. A törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte. Ő építtette és rendeztette be 1799 és 1801 között a könyvtári épületrészt. A díszes könyvtárterem galériás könyvespolcrendszere Rantz János György uradalmi építész tervei alapján Krebl János keszthelyi asztalos munkája  A klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria szlavón tölgyből készült.

Máig a régi szakrendben sorakoznak a könyvek a polcokon, a könyvtárosok nemzedékei megőrizték az alapítója által használt latin nyelvű jelzeteket.

  Egy különleges könyvsorozat Napóleon egyiptomi tudományos expedíciójáról

Viskolcz Noémi

Napóleon egyiptomi hadjárata (1798–1801) során nemcsak a francia hadsereg, hanem tudósok, mérnökök és művészek csapatai is bevonultak az országba. 1798-ban Kairóban megalapították az Egyiptom kutatását célul tűző Egyiptomi Intézetet (Institut d’Égypte), és megindultak a felmérések, a régészeti ásatások. Az eredményeket egy egyedülálló sorozatban tették közzé, amelynek az első kötete 1809-ben jelent meg Párizsban.

Az Egyiptom antikvitásait, flóráját, faunáját és a modern országot bemutató vállalkozás összesen 23 kötete 1809–1813 és 1817–1830 között jelent meg: 10 szöveget tartalmazó kötet, 11 nagyméretű metszetes kötet (710x525 mm), illetve két óriási térkép kötet (1015x690 mm). 

 Sajnos a könyveket nem lehet megnézni.

A kabinet könyvtár