Székesfehérvár

 Edit meghívott minket  Fehérvárra. Most volt Jakab óvodai ballagása.

Ősszel kezdődik az iskola.

Néhány kép Fehérvárról, Szent Anna kápolna

A kecses épület kisterű, egyhajós, gótikus, finom hálóboltozatos, a déli oldalfalát három magas csúcsíves ablak töri meg. Nyugati homlokzatát késő gótikus, pálcatagos kapukeret díszíti. A homlokzaton ma látható rózsaablakot a 19. században alakították ki az eredetileg csúcsíves ablak helyén. A kápolna építtetője – Fitz Jenő kutatásai szerint egy Hentel nevű városi polgár, akit az 1478-ban kelt városi határozat név szerint „néhai”-ként említ, mint a kápolna alapítóját. Az építés pontos dátuma ugyan nem ismert, de a kápolna 1478-ban már bizonyosan állt. A Hentel kápolna a török uralom után „megörökölte” a Kálmáncsehy Domokos prépost által alapított és megsemmisült, egykor a királyi bazilika északi oldalán álló Szent Anna-kápolnának a sárkeresztúri birtok jövedelméből biztosított javadalmazását. A birtok megtartása érdekében a fehérvári őrkanonokság tudatosan azonosította az elpusztult Kálmáncsehy-féle Szent Anna-kápolnát a fennmaradt Hentel építtette kápolnával. A kápolna mai képét az 1933-34 évi felújítás során nyerte. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai. A kápolna huszártornyában két harang található. Kalazanczi Szt. József-harang: 1818-ban öntötte Eberhard Henrik Pesten. Felirata: „Fudit Henricus Eberhard Pestini AD 1818”. Súlya ismeretlen. Kalazanci Szent Józsefről, a piarista rend alapítójáról nevezték el. Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de legalább annyi idős, mint a Szent József-harang.

Forrás:
Móra Magda: A középkori egyházi intézmények pusztulása Székesfehérváron a hódoltság idején 1543 – 1688 In.: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Adorján Imre: Oszmán kori emlékek a székesfehérvári Szent Anna-kápolnában In.: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Törökudvar

A 145 éves török hódoltság kevés emléke közül legjelentősebb az a fürdő, melyet Güzeldzse Rüsztem budai pasa alapítványából építettek. A XVI. század közepe után épült gőzfürdő romjait az 1980-as években tárták. A közelmúltban látogathatóvá alakított régészeti emléken jól látható a hatszögletű fürdő alapfala, négy magánfürdőkamra és az egykori padlófűtés nyomai.

Rüsztem pasa (Skradin, 1500 körül – Isztambul, 1561. július 10.) kétszeres oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt. Mihrimah szultána férje. (Wikipédia)