Az első fele kész!!!!

Bár a szombat esős volt, de végül is jól száradt a fal és ma délre készen lett a nappali és az előszoba a lépcsőházzal.

következnek a takarítás édes örömei. Szerencsére ma már a függönyök mosásához is hozzá tudtam látni, 1 adag már száraz is

naná, hogy a konyhai függönyökkel kezdtem.
Holnap felmosom az előszobában a szekrények helyét, helyre rakjuk őket  és kipakoljuk a konyhát.
 A szekrények kiürítésén már túl vagyok.

 

Nálunk nemcsak könyvből van sok,

a tányérokat vödrökbe pakoltam, és közben elgondolkodtam, mi a csodának van 7 teljes étkészletem és ebből csak 1 ami 6 személyes.

Mikor Piroskával Évámnál csomagoltunk a festés előtt, kínunkban a végén vigyorogtunk. Na nálam röhögőgörcsöt is lehet kapni, ennyi motyótól.

Felújítások folytatása

Végre a zöld autó is kapott tetőt a feje fölé. Szerintem ezért nem esett hó az idén. A januárban ilyen  jó volt az idő.

Bent is folytatjuk. Következik a földszint festése. Következő életemben csak könyvtárba fogok járni. A csoda se gondolta, hogy ilyen eszelősen sok könyvünk van.

a többiről ne is beszéljek

és a nappali kipakolva

a szőnyegeket, majd elvitetem kitisztíttatni
a festés húsvét után kezdődik





Kívül is folytatódik, a lábazat és az erkély felújításával,

Holdújév, 农历新年

Holdújév a Millenárison magyar módra. A beharagozása nagyobb volt, mint a végeredmény.
Rengeteg ember volt ott, már ahhoz több mint félórát kellett sorba állni, hogy egyáltalán bejussunk a terembe. Még így is, hogy kb annyi embert engedtek be, amennyi kijött, csak a tömegnyomor a helyes jelző. ennyire sok emberhez kicsi volt a tér. Volt ruhatár, nekünk volt annyi eszünk, hogy beadjuk a kabátunkat, de ez nem volt elmondható mindenkiről, igaz a ruhatárért fizetni kellett, na az a magyar embereknél már egy elrettentő dolog.
A programok leírva kecsegtetőek voltak, de szembesülve az 1-2 kis asztalka pár szék és a mindenhová hosszú sorokba álló tömeggel, elment az ember kedve mindentől.
A terem egyik felében elkerítettek egy pástot, ahol harcművészeti verseny és bemutató volt, néhány székkel körbevéve.

 A másik felében egy kis színpad volt, pár sor székkel és túl hangosított zenével.

Az esti gála műsort már nem vártuk meg, mert túlságosan elfáradtunk a téblábolásban, leülni sehol nem lehetett. Még az ételt árusító helyeknél is csak néhány asztal volt, ami nagyon kevésnek bizonyult.
Wang mester viszont finomat főzött. Hústáskát, a Laci kedvencét ettük.

Míg Laci a Thaicsi bemutatót nézte, mi Mimivel bóklásztunk. megpróbáltam a kínai zsinórfonást, bonyolultabb, mint gondoltam.

Majd egy tea szertartást bemutató kislánnyal beszélgettünk, na ez roppant macerás és hosszú időt vesz igénybe. Érdekes az a tálca, amin készítik a teát, a kifolyó víz abba folyik bele. illetve, az első forrázatot kiöntik, hogy az nem jó.

A fénykép, természetesen nem adja vissza.

A kalligráfia érdekelt volna, de oda se lehetett férni, így csak a kiállított képekről készítettem 2 fényképet. 
Összességében, rossz szervezés és  számomra nagy csalódás volt ez a rendezvény.

Hímzés Teresa Wentzler: Siamise Cat

Valamit írok végre a sziámi macskámról.

Ilyen macerás hímzést még életemben nem csináltam. Azt hittem csak a neten lévő minta olyan használhatatlan, de miután megérkezett a Katica segítségével megvásárolt mintaív, szembesültem vele, hogy bizony az eredeti is roppant gyalázatos.

Szét spórolták az agyukat. Végül kb 600% nagyítással varázsoltam belőle olvasható íveket.
Ennyi félszemet én még életemben nem láttam, na meg ennyi kontúrt sem. Úgyhogy szokásomat feladva, nem hagyom a végére a kontúrozást, hanem folyamatosan varrom. Az megállapítottam, hogy jobban jártam volna, ha egy kicsit nagyobb szálvastagságú anyagot választok, bár akkor meg hatalmas lett volna.
Na mindegy, most már ebben lubickolok.

A kontúrok színe nincsen külön feltüntetve, találd ki, hogy melyik milyen szín az összesítőből.

ez a mostani állapot. Ennyire lassan még sosem haladtam hímzéssel

Vasaló

A régi vasalóm, már az egyetemet is elvégezte, bár még mindig jól működik, de a talpa megkopott.
Annak idején a teflon bevonat volt a divat, és miután nemcsak én vasaltam vele, hanem - jöhet a megvetés - a takarítónők is, bizony alaposan megkopott, a ráégett műszálak miatt.

Már nagyon untam állandóan sikálgatni, ki nem dobom, de nyugdíjazom.

Mivel ez egy nagyon kényelmes vezeték nélküli vasaló, természetes, hogy ilyet kerestem. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy a jó és praktikus dolgok gyártását megszüntetik.
Amit kaptam helyette

 

ezt is  lehet vezeték nélkül használni, szépen is vasal, jó a gőzfunkciója, de:

amint látni ferdén kell berakni a tartóba, - ami iszonyú könnyű, nem áll stabilan - és ugyanakkor rendesen a helyére kell illeszkednie, hogy :

1 le ne essen

2 érintkezzen a dug alj

na ez nem valami egyszerű, elképzelhető, hogy megszokom, mint ahogyan azt is, hogy sokkal hamarább kihűl, hiszen nem olyan vastag a talpa, és így nincs akkora hőtehetetlensége, mint a tefal-nak volt.

Amikor kiveszem, akkor is vigyázni kell, nem úgy mint a réginél.

Lehet kárpótlásul beszerzek magamnak egy új vasalóállvány huzatot.

ILYET

Hátha jobb kedvvel vasalok ki ennyi inget

BÚÉK