Műemlékem.hu 3.2 avagy a nádtető

Jó is a nádtető, nyáron hűvös, télen meleg, a nyestek meg remekül elvannak alatta.
A ház, a Koloska völgyi szélcsatornában van - ami nagyon kellemes a rekkenő  hőségben, nagy hóban nem, tapasztalat - és emiatt bontotta meg a vihar a tetőt.
Hosszas huzavona után megérkeztek a nádazók. Beszéljenek a képek, elmondani úgysem lehet.

megérkeztek, az autó éppen befér

az anyagok, a gerinc fonáshoz vékony szálú, és napokkal előbb beáztatott nád kell, hogy ne törjön

a lépcső

 készül az állás

 a gerenda rögzítve van, dróttal, belülről a tetőszerkezethez

a lépcső mobil

 két felől, két-két ember kezdi

egyik adogatja, a másik fonja

 készül a pap, ez kerül az oromcsúcsra, lezárásként

a kémény szoknyája

new look fazon, kettő kell belőle

szoknya a helyén

 amikor nagyon szép a nád

Sümeg

 Régen jártam Sümegen.  Nagyon sok és pozitív változás van a várban és a vár körül.

Története
"IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a kuruc katonaság, épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság.
A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása."

Szépen felballagtunk. ( Van vár taxi, meglepően olcsó, ha valaki nem tud vagy nem akar gyalog menni. )

A várat egészen kikupálták. Tiszta, kellemes, jól bejárható és érdekes programokat csinálnak.

"A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.

A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és  fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki.  Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése.  A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.

A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat.Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is.  Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak.

A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve.  1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll.

A Vár tövében, a lóistálló bejáratánál, Oláh Sándor alkotása, Sárkányölő Szent György lovasszobra látható. "

Füred 2015

Hát ez nem jött össze, ilyen rossz nyarunk régen volt. Ez volt az átvágások nyara.
Ilyen végtelenül szemét , utolsó ügyintézés, mint a balatonfüredi UPC irodában van, régen nem tapasztaltam.
Ezen sajnos a központi ügyfélszolgálat, kedves, hozzáértő ügyintézője sem tudott segíteni, szóval véleményem nem változik.
Másik a nádazó. Soha nem fogom megérteni, hogy valaki miért amortizálja le a szavahihetőségét, ahelyett, hogy telefonálna, vagy küldene egy SMS-t. Úgy látszik túl régimódi vagyok.

Zorán koncert

Zorán koncert volt 18-án, pont belefutottunk, a jegy ára valami elképesztően alacsony volt a pesti árakhoz képest. Az utolsó 4 jegyből még 2 darabot sikerült elcsípnünk. Hétfőn vihar volt, de kedd estére egészen kellemes lett az idő. A szívkórház előtti tér megtelt, no nem a fiatalokkal, hanem inkább a magunk korabeliekkel.
http://www.kisfaludyszinhaz.hu/11-koncert/270-zoran-koncert
Fényképezni nem lehetett, így a neten kerestem képet

Balatonfüred, Gyógy tér, a koncert előtt

A meggy és én

 Eljött a pillanat, megérett a meggy.

Életem legjobb meggylekvárját sikerült főznöm. Mindig problémát jelent, hogy híg a lekvár, zselésítő cukrot nem teszek bele, mert ha nem fogy el, akkor egy év múlva kidobhatom. Az idén 14 kg tiszta gyümölcs lett. Egy laza döntéssel a paradicsom passzírozón való áthajtáson döntöttem. Na ez nem fog folyni!

Előtte azért a levét leszedtem.










 

A végeredmény:lekvár és szörp
a helyén a kamrában
azért sütemény is készült

Műemlékem.hu 3.1

Javul  kémény

bent meg alakul a mosogató

hogy valami jó is legyen

és néhány gerenda az ereszalján

Qi Baishi 齐白石

Qi Baishi szegény földműves család gyermekeként a Hunan tartománybeli Xiangtan (湘潭) körzetben található Xiangzi faluban született.1862. január 1-én  .Körülményeik miatt iskolába nem járhatott, a nagyapjától tanult meg írni-olvasni. Nyolc éves korába bekerült az anyai nagyapja által alapított magániskolába, amely azonban félév után kénytelen volt bezárni, így a gyermek Qi Baishi ismét a házi munkában vett részt, és bivalyt őrzött. 1877-ben asztalos-inasnak adták.

A „fehér kő” jelentésű Baishi nevet feltehetően egyik korai példaképére, Shen Zhoura (沈周; 1427–1509) emlékezve vette fel, akinek egyik művésznevében ugyancsak szerepelt ez a kifejezés.

„Ez az öt nagy utazás tapasztalatainak, látókörének és művészeti ismereteinek hatalmas gazdagodását eredményezte. Tulajdonképpen ekkor ismerte meg hazáját: a híres, képekről jól ismert tájakat, a régi korok levegőjét őrző városokat és a modernizálódó, lüktető életű kikötővárosokat. De a vasút, a hajó s a modern technika számos más eszköze is nagy élmény lehetett. S végül a sok könyv, kép, műemlék, amelyet megcsodált s amelyek egyike-másika – mint az említett festők képei – egész életére maradandó élménnyé vált: ez volt az a szellemi rakomány, amellyel 1909-ben hazatért, s amelyből az újra évtizedig tartó falusi magányban táplálkozott"

Qi Baishi kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

 Qi Baishi éppen akkor kötelezte el magát a tradicionális kínai festészet mellett, amikor kortársai figyelme a nyugati festészeti minták felé fordult. A Budapesten bemutatásra kerülő több mint száz művén jól nyomon követhető festészetének alakulása. Tájképei és figurális alkotásai mellett a kiállítás gerincét életművének legfontosabb szakasza, az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolások képezik.
Qi Baishi festményei az 1930-as években jutottak el Európába, Magyarországra is. 1930-ban a Nemzeti Szalon Kínai Képzőművészeti Kiállításán huszonkilenc képet mutattak be tőle, 1938-ban pedig ismét a Nemzeti Szalonban már ötvenhárom képpel szerepelt.
Természetesen Mimivel néztük meg. nagyon sok képet hoztak el a kiállításra. Sajnos nem lehetett fényképezni.Így Csontváry kép van a háttérben.