A bérelt lakás a város központjában volt, 3 hálószobás nagy teraszos a 6. emeleten, szédületes kilátással. Tiszta volt és kényelmes. Ben Yehuda Street 101.
A város szerkezetéről és felépítéséről itt lehet olvasni
http://amichay.hu/valtozo-foutcak-varosa_1-resz/
Rengeteg Bauhaus ház van, amiket folyamatosan újítanak fel. A letisztult vonalak keverednek a keleti építészet stílus jegyeivel egy különleges eklektikát hozva létre, a legmodernebb épületek mellett.
Pálmafák és hatalmas fikuszok szegélyezik az utakat.
Dzsámi a tengerparton. Sajnos a lányok nem nézhetik meg belülről.
Még tavaly, egyik este azt mondja Laci, el kellene menni Izraelbe. A mondatot, tett követte, mert abban a pillanatban megláttam az Izraeli impulzusok oldalát a facebookon, (https://www.facebook.com/ilzrael.im/) ahol 4 napos Tel Avivba induló túrát hirdetett meg Éva, aki nagyon régi ismerősöm. Az írásait rendszeresen olvasom. (http://amichay.hu/)
A hajnali indulás után, délelőtt megérkeztünk a Ben-Gurion repülőtérre, ahonnan vonattal mentünk be a Tel Avivba. Némi gyaloglás ( nem mondom, hogy hű de nagyon jól esett) és máris a tengerparton ebédeltünk.
Ebéd után lepakoltuk a cuccokat és még nyakunkba vettük a várost. Roppant izgalmas, színes és drága. ( Kati barátném szerint, csak mert nem voltunk még Izlandon)
Zágráb, Horvátország fővárosa a Száva partján fekszik. A város története összefonódik Magyarország történetével. Szent László 1094-ben alapította a zágrábi püspökséget. IV Béla ide menekült a tatárok elöl. A város egyre jobban fejlődött és 1991-től lett az önálló Horvátország fővárosa.
Mivel csak fél napot töltöttünk itt, nem sok mindent tudtunk megnézni.
Szent Katarina-templom, 1620-32 között építették.
A zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház) a Káptalandombon, ennek elődjét Szent László király kezdte építtetni. Az a templom a tatárjárás során elpusztult. A katedrálisban őrzik Szent László palástját. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc János (megyés püspök, főpap, diplomata) és Zrínyi Péter horvát bán ( Zrínyi Ilona édesapja és II.Rákóczi Ferenc nagyapja).
A Káptalandomb
A Szent Márk-templom a 14. században épült gótikus
stílusban. Később neogótikus stílusban felújították. A középkorból
maradtak meg a déli kapuján a szobrok, melyek a 12 apostolt ábrázolják. A tetőn a
történelmi Horvátország és Zágráb címerei láthatóak. A harangtorony a barokk korból származik, a ma is működő harangokat 1841-ben emelték be.
Zágráb főtere a Jellasics tér, a bán szobra.
Az adventi Zágráb
Varasd egy különleges hangulatú kisváros, engem leginkább Kőszegre emlékeztet.
II. Endre, 1209-ben a neki nyújtott segítségért, szabad királyi várossá tette. A történelme során feldúlták a tatárok, majd IV. Béla adományaiból újjáépült. Harcoltak ért e a Cilleiek és Hunyadiak, majd a 1446-ban épült fel a gótikus vár, ami végül 1487-től Corvin János birtokához tartozott. A törökök előretörésével, átvette Zágráb szerepét és az ország fővárosa lett, egészen 1776-ig, amikor Varasdot tűzvész pusztította el.
Mai látképe őrzi a provinciális főváros jellegét. Utcáit egy-kétemeletes öreg házak szegélyezik, általában barokk-klasszicista paloták.
A városháza
Hajdani alakját a gótikus öreg vár őrizte meg legjobban, jelenleg a városi múzeum található benne.
az őrtorony
Sárospatakra emlékeztető fedett lépcső
