Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Karos, Honfoglalás kori látogatóközpont, Honfoglalás kori temetők

 2020. október 9.

Karos, Honfoglalás kori látogatóközpont

 Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék. 

koszos, büdös, elhanyagolt

A kiállítási tárgyak szépek, magyarázat nincsen sok hozzá, az interaktív dolgok nem működnek,

Bemutató a honfoglalás korából,

A népvándorlások sematikus mozaik képe

Honfoglalás kori Régészeti Park

 A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglaláskori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglalás kori skanzen a közeli Kisrozvágyon.)

A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás kori temetőt: a díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, a sok pénzérme (arab dirhemek és nyugat-európai veretek) azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll a hét vezér jelképeivel.

 A lelőhely feltárásának története

1899-ben az egyik környékbeli tanyán – a Sennyey család birtokán – gazdag lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt erre nem került sor, és csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.

 

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Sátoraljaújhely

 2020. október 9.

Sátoraljaújhely

Bajban vagyok ezzel a várossal. A múltja jelentős, bár nem volt az ország történelmének fősodrában.

A város a hegyek és a vizek közé szorítva helyezkedik el. Sátoraljaújhely a Zempléni-hegység keleti peremén, egykori vulkáni kaldera körül kialakult, 300-500 m magasságú hegyek lábánál fekszik, ahol  a Bodrog, a Ronyva és a Bózsva-patak  völgyei találhatók. A mai város mag első írásos feljegyzése a tatárjárás után IV. Béla idején készült. Ekkor telepedett le a Pálos rend is a városban. A sátoraljaújhelyi várat már 1261-ben oklevélben említik, az állandó hatalmi játszmák miatt ebből is csak romok maradtak. A régészeti feltárás 2008-ban kezdődött.

A város mai állapotát a trianoni békeszerződés határozta meg. Ekkor vált határvárossá.( a Ronyva patak, mintha hajózható folyó lett az országhatár) Bár a város a csonka Zemplén vármegye  székhelye maradt, de elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma csökkent, gazdasági élete visszaesett.

  Károlyi gróf kezdeményezésére 1924-ben  megépült a város főútvonalán áthaladó

A Bodrogköz-Hegyközi Kisvasút

amellyel a hegyközi Füzérkomlóstól egészen Nyíregyházáig el lehetett jutni.   A II. világháború végén a balsai Tisza-hidat felrobbantották, onnantól csak a Kenézlő-Tiszapartig közlekedett, majd először a városon áthaladó szakaszát, az 1980-as évek elején a teljes hálózatát felszámolták a kisvasútnak.

Zsólyomkai pincesor

A Zsólyomka-völgy a Sátor-hegy-csoport legnagyobb méretű völgye, a Magas-hegy és a Szárhegy között, mélyén a Zsólyomka-patak folyik. Itt található a Zsólyomkai pincesor, a Felsőzsólyomka utcán. Az ún. pincesikátorban a környékbeli szőlők terméséből készült boroknak kiváló érlelő, tároló helyei. A pincesor egykor a szőlőtermelők kedvelt mulatóhelye volt, sőt a közelben fürdő is működött. A Felső-Zsólyomka apró házait az 1990-es évek végére elbontották, az utat kiszélesítették, azonban a hegyoldalba vájt pincék és borházak javarészt ma is megvannak.

A Felső-Zsólyomkai pincesor városunk egyik régi városrészén található és a város közösségi életének fontos színtere volt a múltban, például a fürdő és a mulatságok révén.

 

Magyar Kálvária

1936-ban a város feletti Szár-hegyen közadakozásból Magyar Kálvária emlékhelyet épített az elszakított városoknak emléket állító 13 bástyaszerű stációval, a hegytetőn a 100. Országzászlóval és az 1938-ban felszentelt Szent István-kápolnával.

Az út jó meredek, de legalább a turulig felmentünk. Szerencsére ki van írva, hogy ez egy turul, mert én legfeljebb hangvillának néztem (bocsi alkotó).

 

 A városra lenézve, ugyancsak keresni kell a hajózható határfolyót (akik ezt a békeszerződést létrehozták, nagyon utálhatták a magyarokat)

 

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Baskó, Kőröshegyi fogadó

 2020. október 8.

Baskó, Kőröshegyi fogadó

A nap utolsó állomása, a szállásunk a világvége után egy napi járásra.

Baskó egy zsákfalu a Zemplénben, bár csak 60 km -re van Miskolctól, nagyon szűk, rossz minőségű és keskeny út vezet az erdőkön és hegyeken keresztül a településig. A busz alig fért el. Viszont a fogadó elképesztően szép, nagyon jól főznek, bár a szobák cseppek, de el lehet férni. Nagyon meg voltunk elégedve vele.