Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Tokaj, Rákóczi Pince

 2020. október 9.

Tokaj, Rákóczi Pince

A nap utolsó programja, eddigre már alaposan elfáradtunk és éhesek is voltunk. A városból semmit sem néztünk meg, mert az már nem fért bele a napba.

 A  pincét,  amely  a XV.  század  elején  épült,  királyok,  fejedelmek,  hercegek  és  tábornokok  vallhatták sajátjuknak az  évszázadok  során.

 

A pince bejáratánál a helyi idegenvezető ismertette a pince történetét, valamint a szőlő termesztés és a borkészítés legfontosabb tudni valóit. Nem tudtam megjegyezni, és ennyi idő múlva még azt is elfelejtettem, ami esetleg megragadt a fejemben.

A óriási lovagterem (28 m hosszú, 10 méter széles, 5 méter magas) a borvidék legnagyobb földalatti  terme,  itt választották magyar királlyá a  rendek Szapolyai  Jánost 1526-ban. Napjainkban borbemutatók helyszínéül szolgál borbarátoknak és szakembereknek, s emellett a borvidék borrendje  is  itt  tartja  ceremóniáit.

A lovagtermében, amely egyszerre 100 vendég fogadására alkalmas, pincelátogatással egybekötött borkóstolásra van lehetőség. A tokaji borok minél teljesebb keresztmetszetének bemutatása érdekében a kóstolás alkalmával hat bor kerül prezentációra. A kóstoló során hatféle bort ízlelhetünk (Hétszőlő Tokaji Furmint 2007, Hétszőlő Tokaji Hárslevelű 2007 késői szüretelésű, Hétszőlő Tokaji Sárgamuskotály 2007 késői szüretelésű, Hétszőlő Tokaji Szamorodni 2005, Hétszőlő Tokaji Fordítás 2002, Hétszőlő Tokaji Aszú 5 Puttonyos 2001) A borkóstoló mellé minden esetben borkorcsolyát (sajtos pogácsát) szolgálnak fel.

Mi nem voltunk százan, és a járvány miatt mások nem is voltak. A pogácsácskák pillanatok alatt elfogytak, éhes volt mindenki, hiszen enni napközben sehol nem tudtunk, minden zárva volt.Én a bor sort végig sem kóstoltam, megártott volna.

 A pince járatai hatalmasak, bár a borokat már nem itt tárolják, hanem hatalmas acél tartályokban, amiket számítógéppel ellenőriznek.

Késő este volt, mikor kijöttünk és mentünk a szállásunkra, a vacsora sem volt jó, olyan kemény volt a hús, hogy nem lehetett megenni.

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Karos, Honfoglalás kori látogatóközpont, Honfoglalás kori temetők

 2020. október 9.

Karos, Honfoglalás kori látogatóközpont

 Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék. 

koszos, büdös, elhanyagolt

A kiállítási tárgyak szépek, magyarázat nincsen sok hozzá, az interaktív dolgok nem működnek,

Bemutató a honfoglalás korából,

A népvándorlások sematikus mozaik képe

Honfoglalás kori Régészeti Park

 A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglaláskori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglalás kori skanzen a közeli Kisrozvágyon.)

A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás kori temetőt: a díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, a sok pénzérme (arab dirhemek és nyugat-európai veretek) azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll a hét vezér jelképeivel.

 A lelőhely feltárásának története

1899-ben az egyik környékbeli tanyán – a Sennyey család birtokán – gazdag lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt erre nem került sor, és csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.