Keszthely Festetics kastély IV.

 A könyvtár

A több mint 250 éves múltra visszatekintő könyvtár alapítója az első keszthelyi Festetics, Kristóf, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában már „könyvesházat”, azaz könyvtárszobát létesített, ahol két, falba épített szekrényben kaptak helyet főként jogi, politikai és történeti könyvei.

Fia, Festetics III. Pál jelentősen gyarapította az állományt, kezelésére szakértő könyvtárost alkalmazott. Sokat áldozott metszetek gyűjtésére, és ő rakta le a hírlaptár alapjait is. A törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte. Ő építtette és rendeztette be 1799 és 1801 között a könyvtári épületrészt. A díszes könyvtárterem galériás könyvespolcrendszere Rantz János György uradalmi építész tervei alapján Krebl János keszthelyi asztalos munkája  A klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria szlavón tölgyből készült.

Máig a régi szakrendben sorakoznak a könyvek a polcokon, a könyvtárosok nemzedékei megőrizték az alapítója által használt latin nyelvű jelzeteket.

  Egy különleges könyvsorozat Napóleon egyiptomi tudományos expedíciójáról

Viskolcz Noémi

Napóleon egyiptomi hadjárata (1798–1801) során nemcsak a francia hadsereg, hanem tudósok, mérnökök és művészek csapatai is bevonultak az országba. 1798-ban Kairóban megalapították az Egyiptom kutatását célul tűző Egyiptomi Intézetet (Institut d’Égypte), és megindultak a felmérések, a régészeti ásatások. Az eredményeket egy egyedülálló sorozatban tették közzé, amelynek az első kötete 1809-ben jelent meg Párizsban.

Az Egyiptom antikvitásait, flóráját, faunáját és a modern országot bemutató vállalkozás összesen 23 kötete 1809–1813 és 1817–1830 között jelent meg: 10 szöveget tartalmazó kötet, 11 nagyméretű metszetes kötet (710x525 mm), illetve két óriási térkép kötet (1015x690 mm). 

 Sajnos a könyveket nem lehet megnézni.

A kabinet könyvtár

Keszthely Festetics kastély III.

 A kastély kápolnája

A kápolnát csak föntről lehet megtekinteni, nem lehet bemenni

A díszebédlő

                                                        szolid asztalközép

ilyen csoda díszt a Romanovok is szerették, a következő Carszkoje Szeloban dísziti az ebédlőt

Keszthely Festetics kastély II.

  Festeticsek és a lótenyésztés, a zöld szalon

A faragott Festetics címer, a vörös szalon

A kastély legreprezentatívabb terme, a fehér szalon

Keszthely Festetics kastély

 Még ebben az évben sem utaztunk sehová, így a Balaton környékét vettük célba. Először Keszthely volt az úti cél. Szégyen nem szégyen eddig még nem voltam a kastélyban, bár egyszer réges-régen voltunk Keszthelyen táncolni, de mint annyiszor, megnézni semmit sem tudtunk, csak az előadás számított.

"A keszthelyi Festetics-kastély a 18. század közepétől 200 éven keresztül Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családjának, a Festetics családnak az otthona volt. 

A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el. Ebből az építési periódusból (1745–1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, megközelítően téglalap alaprajzú, egyemeletes kastély középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő – ezek falait ma is őrzi a kastély.

Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics III. Pál alatt több átalakítási terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A tervek a kastély U alakúvá történő kibővítését célozták, illetve az U szárnyainak végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak.

A kastély átépítését végül Pál fia, Festetics I. György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést.

A következő jelentős átépítést és bővítést 1883–1887 között Festetics II. Tasziló végeztette a kastélyépületen Victor Rumpelmayer tervei alapján historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre megvalósult az U alak: elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált. Ekkor épült fel a torony is, illetve az egész épületet új manzárdtetővel fedték le. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.

A kastélyépület, belső kialakítása és berendezése a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben épen maradt a második világháború alatt. A Festetics család távozása, 1944 szeptembere után a gyűjtemény egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul, viszont a ma is a kiállításban látható eredeti berendezési tárgyak megmenekültek. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy Keszthely szovjet megszállását követően a városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, amelyek ezáltal eredeti helyükön vészelték át a háborús időket. A megmenekült tárgyak másik részét még valószínűleg a fosztogatások előtt a kastélyból elvitték egy hévízi, a Festetics család tulajdonában lévő fürdőépületbe, ahol azok épségben megmaradtak. Az 1948-as államosítás után a kastélyból csak a könyvtári szárny és a korábban lefalazott helyiségek voltak látogathatók Helikon Könyvtár néven, amely az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt. Az épület többi részét a katonaság, iskolák, járási könyvtár stb. foglalták el. A „kastélymúzeum” kialakításának gondolata már az ötvenes években megfogant, azonban a kastély teljes külső és belső rekonstrukciója csak a hetvenes évekre haladt előre annyira, hogy az 1974-ben Helikon Kastélymúzeum néven megalapított múzeumban megnyílhasson a Batári Ferenc által rendezett enteriőrkiállítás 1976-ban."

A Festetics kastély története

A lépcsőház kifejezetten nyomasztó

A György folyosó