Húsvét hétfőn kitaláltuk, hogy menjünk ki Gödöllőre a kastélyba. Egyetlen baj volt, nem csak mi gondoltuk ezt a napot erre a programra a legalkalmasabbnak. Parkolóhelyet sem találtunk, hogy végül is mennyien voltak bent, azt nem tudtuk meg. Ha már egyszer elindultunk, akkor nem megyünk haza, következő úti célnak a vácrátóti arborétumot jelöltük ki.
Itt egy számmal jobban jártunk, jó messze, de volt parkolóhely, és ugyan a bejáratnál sorba kellett állni, de bent a tömeg eloszlott és végül egész kellemes program lett.
Az arborétum, az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be.
A kert nagy részét elfoglaló 3300 cserjét, fafajt valamint fajtát mutatja be a dendrológiai gyűjtemény. Kiemelkedő értéke a kelet-ázsiai fajok mellett a juhar-, bangita-, madárbirs-, hárs- és kőrisfajok nagy száma.
Az évelő- és sziklakerti gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát ölel fel. A sziklai növényeken kívül számos pusztai, erdei, ritka havasi növény és kis termetű hagymás virág is megtalálható benne.
A rendszertani gyűjtemény 90 növénycsalád közel 2500 faját rokonsági és evolúciós szempontok alapján mutatja be. A geometrikus elrendezésű kertrészt gyógy- és fűszernövény bemutató, valamint parasztkerti virágok ágyása is gazdagítja.
A rátóti birtokot 1871-ben Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg. Ő, az akkoriban Alcsúton dolgozó Jámbor Vilmos ismert kertépítészt bízta meg a felújítás megtervezésével. A munkákat 1872 tavaszán kezdték el a Band Henrik irányításával, és csak a századforduló után fejezték be. 1873 tavaszától 1913-ban bekövetkezett haláláig Band Henrik volt a főkertész.
2007-ben új látogatóközpont, a Berkenyeház nyitotta meg kapuit a kert területén.
Az állandó kiállítás szól a biológiai sokféleség életünkben betöltött szerepéről, rávilágít megőrzésének jelentőségére, és bemutatja azt is, miképp kapcsolódnak az ökológiai kutatások a globális környezeti krízis elemeihez, valamint bevezeti a látogatót a botanikus kertekben folyó munka rejtelmeibe.
