Az az átkozott tó

 Nem voltunk kint, a lábtörés óta.

 Én eladnám, de Laci még nem akarja, pedig soha nem használtuk, jó emlék nem fűz hozzá, csak rossz. Végül is kitakaríttattuk, hogy ne legyen annyira elhanyagolt.

Ilyen volt

ilyen lett, látszik, hogy milyen leharcolt állapotban van.

bár a kilátás legalább szép

Székesfehérvár

 Edit meghívott minket  Fehérvárra. Most volt Jakab óvodai ballagása.

Ősszel kezdődik az iskola.

Néhány kép Fehérvárról, Szent Anna kápolna

A kecses épület kisterű, egyhajós, gótikus, finom hálóboltozatos, a déli oldalfalát három magas csúcsíves ablak töri meg. Nyugati homlokzatát késő gótikus, pálcatagos kapukeret díszíti. A homlokzaton ma látható rózsaablakot a 19. században alakították ki az eredetileg csúcsíves ablak helyén. A kápolna építtetője – Fitz Jenő kutatásai szerint egy Hentel nevű városi polgár, akit az 1478-ban kelt városi határozat név szerint „néhai”-ként említ, mint a kápolna alapítóját. Az építés pontos dátuma ugyan nem ismert, de a kápolna 1478-ban már bizonyosan állt. A Hentel kápolna a török uralom után „megörökölte” a Kálmáncsehy Domokos prépost által alapított és megsemmisült, egykor a királyi bazilika északi oldalán álló Szent Anna-kápolnának a sárkeresztúri birtok jövedelméből biztosított javadalmazását. A birtok megtartása érdekében a fehérvári őrkanonokság tudatosan azonosította az elpusztult Kálmáncsehy-féle Szent Anna-kápolnát a fennmaradt Hentel építtette kápolnával. A kápolna mai képét az 1933-34 évi felújítás során nyerte. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai. A kápolna huszártornyában két harang található. Kalazanczi Szt. József-harang: 1818-ban öntötte Eberhard Henrik Pesten. Felirata: „Fudit Henricus Eberhard Pestini AD 1818”. Súlya ismeretlen. Kalazanci Szent Józsefről, a piarista rend alapítójáról nevezték el. Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de legalább annyi idős, mint a Szent József-harang.

Forrás:
Móra Magda: A középkori egyházi intézmények pusztulása Székesfehérváron a hódoltság idején 1543 – 1688 In.: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Adorján Imre: Oszmán kori emlékek a székesfehérvári Szent Anna-kápolnában In.: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Törökudvar

A 145 éves török hódoltság kevés emléke közül legjelentősebb az a fürdő, melyet Güzeldzse Rüsztem budai pasa alapítványából építettek. A XVI. század közepe után épült gőzfürdő romjait az 1980-as években tárták. A közelmúltban látogathatóvá alakított régészeti emléken jól látható a hatszögletű fürdő alapfala, négy magánfürdőkamra és az egykori padlófűtés nyomai.

Rüsztem pasa (Skradin, 1500 körül – Isztambul, 1561. július 10.) kétszeres oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt. Mihrimah szultána férje. (Wikipédia)