Üzbegisztán, Buhara IV. rész Po-i Kaljan minaret, Kaljan mecset, Mir-i Arab medresze

2019. október 1.
Po-i Kaljan minaret,  минарет По-и-Калян

Néhány forrás szerint, ezen a helyen állt egy kisebb minaret, ami összedőlt. A Po-i-Kaljan minaret 1127-ben épült, amikor Buhara a Karakhanid állam része volt. Uralkodója Arslan Khan Muhammad nagy városfejlesztő volt, nevét a minaret épületén megörökítették. Az építőmester nevét a XX: századba a minaret restaurálásakor fedezték fel az épület közepe táján. A felirat tadzsik nyelvű, a név pedig Maleus Tabaka.
A minaretet egyszerre több dologra is használták. A vallási funkciója, a muszlimok imádságra hívása, valamint megfigyelőállás is volt, ahonnan - háború esetén szemmel követték a közeledő ellenséget. A minaret csúcsa alatt ma is meg van az őrség helyisége. A Mangit-dinasztia uralkodása idején a toronyból dobták le a halálraítélteket. Ebben az időben a nép "Haláltoronynak" nevezte.
A minaret égetett téglából épült, magassága 45,6 méter, a talpnál az átmérő 9 méter, a tetején pedig 6 méter.

 Minden pénteken négy müezzin ment fel a belül elhelyezett tégla csigalépcső 104 fokán, hogy a minaret  tetején lévő rotunda 16 íves erkélyéről hívják  imádságra a város muzulmánjait.

 A Po-i-Kaljan minaret központi szerepet tölt be Buhara városképében, hiszen kiemelkedik valamennyi épület közül. Mintázata emlékeztet a Szamani mauzóleumra, ám művészi színvonal és könnyedség dolgában, a nem kelhet versenyre a Szamadiák-korabeli stílussal.

Po-i Kaljan mecset, мечеть По-и-Калян

 Ezen a helyen az iszlám előtti időszakban volt egy központi katedrális a tűzimádók számára. A háborúk és tüzek miatt romboltak és építettek. 1127-ben Arslan Khan Muhammad nemcsak a minaretet, hanem mecsetet is építtetett. Dzsingisz kán háborúja során a mecset leégett és sokáig romokban hevert. Szerencsére a minaret épségben maradt.
A mecset építése 1514-ben fejeződött be Ubaidulla kán uralkodása alatt.
 

 A mecset a timuridi időkre jellemző hagyományos, derékszögű felépítésű, négy ayvannal.  A keleti bejáratnak nevezett főbejárat egy nagy  mozaikokkal díszített portál. 

 A mecset főépületének minkét oldalán egy-egy kék kupolával. A mecset dekorációja korlátozott, elsősorban mázas csempékből és téglákból áll, és főleg a főhomlokzatra és a mihrabra (A mihráb a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát jelző fali fülke, vagy tábla az imahelyen.) koncentrálódik.

A mecset összterülete egy hektár. Az udvart körbe árkádok szegélyezik, ahol mintegy 10 000 ember fér el. 

Az árkádok fölött 238 kis kupola van, a folyosótetők 208 oszlopra támaszkodnak. A kupolák a mecset akusztikáját szolgálják, hogy mindenütt lehessen hallani az imát.

A mecset belső portáljának közelében, középen egy emelvényen áll egy oktaéder fülke.

 Ez az a hely, ahová abban az időben gyerekeket temettek. Mint tudjuk, és mondják, a Paradicsomnak hét kapuja van. Azért építettek ide hét kaput, és temették ide a gyerekeket, hogy rögtön a Paradicsomba kerüljenek, mert a gyerekek ártatlanok.

A Kaljan mecset, az iráni típusú mecset csodálatos példája, a mai Buhara központi mecsetje, amelyben a hívők  pénteken és ünnepi napokon imádkoznak.

Mir-i Arab medresze

 A Mir-i Arab medresze portálja egy tengelyen helyezkedik el a Kaljan mecset portáljával, de a tér keleti részen kissé lejjebb van, a medresz épületét egy platformra kellett emelni.

A medresze 1530-1536 között épült,Sejk Abdullah Yamani tiszteletére, aki a korai  üzbég dinasztiák lelki mentora, más néven Mir-i Arab volt. A Sejk nagy hatással volt Ubaidullah (1533-1539) kánra, Mahmud szultán fiára. Ubaidullah kánt és Sejk Abdullah Yamanit itt temették el. A medresz ma is működő vallási iskola, így nem látogatható, csak az előtérbe lehet bemenni.

Az épület 73 méter hosszú és 55 méter széles, körülbelül 33x37 méteres nagy udvara van, összesen 114 lakóhelyiség található benne a hallgatók számára.