Üzbegisztán, Buhara VI. rész Medreszék

2019. október 1.

Medreszék
Üzbegisztánban, 1924-ben több mint 100 aktív medresze volt, és ezek nagy része Buharában működött.
A eddig bemutatottakon kívül, még megnéztünk néhányat, következzenek szépen sorban.

Ulugbek medresze 

A medreszét a 1417-ben kezdték építeni a korszak fontos építészei: Nadjmid-din Bukhari és Ismail Isfagani. Az évszázadok során többször restaurálták, illetve átépítették. Az eredeti díszítőmintákban az asztrális ele-
mek dominálnak, ami természetesen az építtető Ulugbek -Timur Lenk unokája - csillagászati munkáira utal.

 A medresz két szintjén tanulószobák és hálószobák voltak a tanulóknak.

Az ő felfogását tükrözi a a kapuszárnyon olvasható felirat is, amely szerint " a tudásra való törekvés minden mohamedán férfi és asszony kötelessége." Ulugbek művelt és tudós uralkodó volt, kortársai kiváló földmérőként és csillagászként írják le őt, aki képes a kultúrát még a nők körében is terjeszteni, ami rendkívüli dolog volt  a XV. században.

Abdulaziz kán medresze

 Két évszázaddal később, 1652-ben épült fel, Ulugbek medreszéjével szemben. 

A épület ayvanja magas és túldíszített, mintha cseppkövekkel lenne kirakva, itt a feliratok nem korán idézetek, hanem  híres költők verssorai. 

A medresz díszítését nem fejezték be, Abdulaziz 1681-ben meghalt és utódait nem érdekelte az épület.

Nadir Diván Bég medresze 

Nadir Diván Bég vezíre volt a buharai emírnek, aki történetesen a nagybátyja volt. Amikor elhatározta, hogy építtet egy khanakát - nem néztük meg közelebbről, éppen le van zárva -

  (hajdani rekreációs központ) a szufik számára, igen ám, de a kinézett hely egy özvegy zsidó asszony birtokában volt, akivel sehogyan sem tudott megegyezni. Nadir Diván bég elvitte az asszonyt az emír elé, de az sem kényszerítette arra, hogy eladja a birtokát, mert aki rendesen fizeti az adókat, az ugyan olyan jogokkal rendelkezik, mint a muszlimok, vallására való tekintet nélkül. Így Nadir Diván Bégnek kisebb területtel kellett beérnie, de a tó kiásásakor, egy öntöző árkot is ásatott a tóhoz, amit az özvegy háza mellett vezettek. Így a ház hamarosan tönkre ment, de az asszony csak a saját feltételeinek teljesítésével volt hajlandó eladni a birtokot, még ekkor is. Így kapott egy telket zsinagóga építésre,  valamint egy lakónegyedet, amely később a zsidó negyed lett. Hamarosan megépült az első buharai zsinagóga (lásd következő bejegyzést a zsinagógákról) és egy nagy tó, 46x36 méter, nem sok változás történt vele azóta sem.

A tó neve Lyab-i Hauz, építésének dátuma 1620 körül van, de van másik neve is Hauz-i Bazur, erővel készült.  Volt már tó, épült a karavánszeráj, szépült az épület, és mikor készen lett, Nadír Díván Bég eldicsekedett az emírnek, hogy Allah segítségével épült fel. Na ha Allah segített, akkor ez ne karavánszeráj legyen, hanem medresze, mondá az emír és kénytelenek voltak átalakítani.

A díszítésnél itt aztán mindent beleadtak, van itt minden napocska emberi arccal, madarak, kicsit félre sikerült fehér malacocska, szóval minden ami nem szokványos az iszlám díszítő művészetben.

Itt a vége fuss el véle, most pedig nagyon hangulatos étterem üzemel benne.

az egész történet olyan, mintha egy  Naszredin Hodzsa adomát hallgatnánk, lehet azért tették ide a szobrát?

 Kukeldash medresze

 A tó északi oldalán áll, ez Buhara legnagyobb medresze 80x60 méter.  II. Abdullah kán uralkodása alatt 1568-1569-ben épült. Sajnos közelebbről nem néztük meg.

+1 a Husayni medresze

A XVIII. században épült, Husayni néven az iszlám területeken vannak iskolák, és az iszlám enciklopédiában is van ilyen néven imám, de konkrétan erről a medreszéről semmit sem találtam. Úgyhogy erről csak képek lesznek, szöveg nélkül.

A díszítése a jellegzetes tégla mintázat, talán kezdenek vele valamit