Korán kiértünk a repülőtérre, de hamar elszaladt az idő.
Most nem csináltak akkora cirkuszt az ellenőrzésnél, mint 5 évvel ezelőtt.
Az Austrian Airlinessel repültünk. Budapest - Bécs nagyon
rövid távolság és nagyon kevés időt vesz igénybe a repülés. Az átszállás
roppant egyszerű volt, és kényelmes.
A Shanghai-i gép nem volt tele. Mellettem is volt egy üres
hely. A Stewardessek nagyon helyesek, kedvesek voltak. Természetesen a német
tudásomnak nagy hasznát vettem.
Egyetlen kellemetlen dolog volt, de az gyakorlatilag
kiküszöbölhetetlen. Előttünk 2 sorral ült egy fiatal pár egy kb. egy év körüli
kisgyerekkel. A gyerek végig üvöltötte az utat. Az anyja időnként végig sétált
vele a gép teljes hosszán, így utazóközönség minden tagja élvezhette a hisztériás ordítást. 7 óra alatt végül
annyira elfáradt a gyerek, hogy aludt olyan másfél órát. Na, addig volt csend,
mert utána az anyja felébresztette. Így aztán mire megérkeztünk, alaposan
kifáradtunk. A reptérre gyors egymás utánban vagy 3 nagy gép is érkezett, ezért
több mint egy órát álltunk sorba a beléptetésre várva. Szegény Mimi már azt
hitte, elmentünk metróval.
Ezért kénytelenek voltunk egy kicsit aludni és így nehezebb
is volt az átállás.
Este mind az öten elmentünk sétálni a városba. Mimi, Lin,
Yong és mi ketten. A város nagyon sokat fejlődött 5 év alatt és változatlanul
nagyon kellemes és szép a rengeteg zölddel.
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörléskétszer volt a hozzászólás, azért töröltem az egyiket.
VálaszTörlésEgyébként, tényleg rettenetes volt 10 órán keresztül hallgatni az üvöltést, nem úgy sírt, mint akinek valami fáj, hanem behergelte magát és üvöltött torkaszakadtából.
Nem irigyellek egy ilyen bébiért. Azért tuti tudott volna valamit csinálni vele az anyja.
VálaszTörlésTúl fiatal volt az anyja, A csitítás, abból állt, hogy rázta, tiszta erőből, csoda hogy nem kapott agyrázkódást a gyerek
Törlés