Az idén 60 éves, így a kerek születésnapját ott ünnepeltük, együtt a nagy család. Lia jött velünk, Budaörstől majd 3 óra alatt oda is értünk. Elfoglaltuk a szobákat, ebédeltünk és megnéztük a Nádasdy várat.
A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A Kanizsaiak a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették ki. A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc, a 16. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva.
Mivel mindig lakták a vár épületeit, hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradt.
Huszárok 1526-1945 (történeti kiállítás) – Európa egyetlen huszárkiállítása
A 17. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, aminek földesura III. Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el.
A vár további kiállításai és a termek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése