Izrael, Jeruzsálem kapui

A történelem során  többször pusztították el és építették újra a várost, a városfalakkal együtt.
A ma látható városfalakat Nagy Szulejmán (akinek a csapatai ideiglenesen hazánkban állomásoztak 150 éven át) építtette  1537 és 1541 között. A falak 4 km hosszúak, átlagosan 12 méter magasak és szélességük majdnem 3 méter.
Az óvárosnak 8 kapuja van., ebből 7 kaput lehet használni. Nem jártuk végig az összeset, csak arról írok, ahol jártunk.

Damaszkuszi kapu
Az óváros legnagyobb és legszebb kapuja. Itt kezdődött a damaszkuszi út. Felirata szerint a kapu építésére II. Szulejmán szultán adott parancsot a 17. században.
Ez a kapu a legforgalmasabb, mert ez köti össze az arab Kelet-Jeruzsálemet a muszlim negyed piacával. Tapasztaltuk is mikor a kifelé hömpölygő tömeggel szemben próbáltunk bejutni. Végül is sikerült.

Új kapu
A neve is jelzi, ez a legkésőbb megnyitott kapu. A 19. század végén nyitották meg a falat a keresztény zarándokok miatt, hogy könnyebben elérjék a keresztény negyedet.

Jaffai kapu
1536-ban a fallal együtt épült. 1869-ben I. Ferenc József császár látogatásakor építették ki a Jáfót Jeruzsálemmel összekötő utat eddig a kapuig. Ezen a kapun jártunk a legtöbbet.

Szemét kapu

^{A mai örmény negyed déli kapuját, – amely a  Trágya  ­kapuja néven is ismert – már}

^{Nehémias tartományi helytartó (Kr.e.5.sz.) is említi. Itt vitték ki a város hulladékát a}

^{Gyehenna-völgybe elégetésre. (gondolom, innen van a mondás, hogy a gyehenna tüzében égjen) Itt jöttünk ki az óvárosból, mikor nem engedtek fel a Templom hegyre.}

 

Arany kapu (befalazott) 

Az Arany  kapu a Morijá-hegy keleti falában levő, a Kidron-patak völgyére és az Olajfák hegyére néző kapu. A szentély eredeti keleti kapujának a helyén áll. A keresztény hagyomány szerint Jézus e kapun át ment Jeruzsálembe tanítványaival Virágvasárnapkor. A kapu kettős ívű nyílását Szaladin egyiptomi szultán falaztatta be, amikor 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet. Úgy tartják, hogy az Ítélet napján, ezen a kapun lép majd be Jeruzsálembe a Messiás. A Getsemáné kertje felé menve nézhettük meg.

Oroszlános kapu

Az Oroszlános, vagy István kaput a városfal keleti részén nyitották, az Olajfák hegye felé a 16. században. Nevét a kapufélfákat díszítő két oroszlánról kapta. A keresztények Szt. István kapunak hívják, a hagyomány szerint ugyanis e kapu közelében kövezték meg az első keresztény mártírt. Itt mentünk vissza az óvárosba, hogy végig menjünk a Via Dolorosán