Sajtpuffancs

Volt egy kis lelke is  kiszáradt sajtom, így aztán  sajtpuffancsot sütöttem.
 12 dkg reszelt sajt
3 tojás
16 dkg liszt
250 ml tej
8 dkg vaj vagy margarin
csipet só
1 tojás a kenéshez

A tészta. A tejet felforralom a vajjal és sóval, majd belekavarom a lisztet. Addig főzöm, amíg elválik az edény falától. ( mikróban csinálom, ott nem ég oda). Kicsit kihűtöm.
A tojásokat felverem és beledolgozom robotgéppel a tésztába, majd a végén a reszelt sajtot is.

vizes kézzel kis gömböket formázok, és megkenem tojással. Forró sütőbe teszem, a hőfokot mérsékelem, kb 160 fokra és aranyszínűre sütöm.

Íme a végeredmény

Karácsonyi buli

Az idén nálunk volt a családi karácsony. Nem volt teljes a létszám, így csak 28-an voltunk.
Sütöttem, főztem. Nem is keveset.

 A karácsonyfa nem volt túl nagy, de jól bírta a strapát

 konyha tündérkedek

 a vegetáriánus szekció, zöldséges rizs, sárgarépás süti, 
édesburgonya, rakott karfiol, sült cékla répával

az étkező asztal sütikkel

húsos szekció, kárpátaljai töltött káposzta, gesztenyével töltött pulyka, letakarva a mézes oldalas, chilis édesburgonya és saláták

az italok, ez már az előszobában volt, hiába na,  nem elég nagy a konyhám.

Sárgarépa torta van?

Az nincs, de tojás mentes sárgarépás süti igen.
Az anyukám kézzel írt süteményes füzetéből csináltam. 
20 dkg liszt 
20 dkg nyers reszelt sárgarépa
10 dkg zsiradék ( vaj, zsír)
1 sütőpor

 egy kellemes könnyen nyújtható rugalmas tészta lett belőle

 kikerestem a legnagyobb pogácsa szaggatót és azzal kiszúrtam, majd egy kis baracklekit tetten a közepére, félbe hajtottam széleit összenyomkodtam. Nem mintha sütés közben nem nyílt volna szét, ettől.

Mikor kisült vanilíás porcukorba forgattam.

Műemlékem.hu 3.2 avagy a nádtető

Jó is a nádtető, nyáron hűvös, télen meleg, a nyestek meg remekül elvannak alatta.
A ház, a Koloska völgyi szélcsatornában van - ami nagyon kellemes a rekkenő  hőségben, nagy hóban nem, tapasztalat - és emiatt bontotta meg a vihar a tetőt.
Hosszas huzavona után megérkeztek a nádazók. Beszéljenek a képek, elmondani úgysem lehet.

megérkeztek, az autó éppen befér

az anyagok, a gerinc fonáshoz vékony szálú, és napokkal előbb beáztatott nád kell, hogy ne törjön

a lépcső

 készül az állás

 a gerenda rögzítve van, dróttal, belülről a tetőszerkezethez

a lépcső mobil

 két felől, két-két ember kezdi

egyik adogatja, a másik fonja

 készül a pap, ez kerül az oromcsúcsra, lezárásként

a kémény szoknyája

new look fazon, kettő kell belőle

szoknya a helyén

 amikor nagyon szép a nád

Sümeg

 Régen jártam Sümegen.  Nagyon sok és pozitív változás van a várban és a vár körül.

Története
"IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a kuruc katonaság, épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság.
A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása."

Szépen felballagtunk. ( Van vár taxi, meglepően olcsó, ha valaki nem tud vagy nem akar gyalog menni. )

A várat egészen kikupálták. Tiszta, kellemes, jól bejárható és érdekes programokat csinálnak.

"A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.

A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és  fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki.  Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése.  A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.

A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat.Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is.  Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak.

A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve.  1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll.

A Vár tövében, a lóistálló bejáratánál, Oláh Sándor alkotása, Sárkányölő Szent György lovasszobra látható. "