2020. október 8.
Szabolcsi földvár
Erről a földvárról még sohasem hallottam, nem mintha a többi magyarországi földvárról oly sok szó esett volna, sőt, tulajdonképpen egy szó sem.
A földvár bejáratánál Szabolcs vezér szobra Györfi Sándor alkotása van, amit 1996-ban állítottak. Szabolcs, Kézai Simon szerint a hét vezér egyike volt, bár Kézai is 300 évvel a honfoglalás után élt, de mit tegyünk ő írta meg a Gesta Hungarorum, Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) című művét, amiben biztosan sok igazság van, és mégiscsak az első komoly mű a magyar történelemről.
Földvár ott épült, ahol nem volt kő, és az akkori támadások ellen jól védett, hiszen csak nyilak voltak, meg a közelharc. Szóval a földvár, viszonylag gyorsan és az adott helyen fellelhető anyagokból épült, fa szerkezetek közé döngölték a földet, meg mindent amit találtak.
Akkor vissza Szabolcs vezérhez és az ő várához.
A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkívül a legnagyobb területűek közé tartozik, X. században a honfoglaló magyarok építették. Tokajtól 12 km-re található.
A földvár háromszög alaprajzú, kifejezetten hatalmas méretűnek mondható, a keleti oldala 323 méter, az északnyugati része 273 méter, a délnyugati oldala pedig 194 méter hosszúságú, 33 ezer négyzetméteren terül el, a belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter magasságúak a falak. Azonban ha az árterület felől mérjük a vármagasságot, akkor a falak magassága eléri a 20 métert. A vár felépítéséhez 326 ezer köbméter földet, a tartó gerendaszerkezetben 15 ezer köbméter fát használtak fel. Bóna István régészprofesszor számításai szerint a vár felépítéséhez – a kor viszonyait figyelembe véve – 1 millió 200 ezer munkaóra szükségeltetett, amely 100 építőmunkással számolva 900 napot vehetett igénybe, azaz 2 és fél évig tartó munkafázist ölelhetett fel. A hatalmas földtömeg összetartására kazettás rendszerű faszerkezetet alkalmaztak. A 30 cm átmérőjű gerendákat több helyen egymásba csapolták, és összekötötték a vízszintesen fekvő faelemeket a függőlegesen álló gerendákkal. A feltárásokkor kiderült, hogy a sánc lábazatának megerősítésére köveket is felhasználtak.
A feltárásokban résztvevő régészek és mérnökök arra az eredményre jutottak, hogy körben a falak tetején – a vár védelméhez – egy 3 méter széles védelmi járósáv volt kialakítva, mely előtt fél méter széles függőleges gerendákból felépített mellvéd húzódott. A vár három sarkában valószínűleg egy – egy figyelőtorony állhatott. (Szabolcsi földvár)
Ezt a földvárat is használták az évek során mindenre, volt temető, sportpálya, anyámtyúkja, jelenleg szabadon látogatható, a társaságot nem nagyon érdekelte.
Ezután még megnéztük a református templomot, melynek elődjét Szent László idején építették. Természetesen nem volt nyitva.
