Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Tarcal, Áldó Krisztus szobor

 2020. október 8.

Tarcal,  Áldó Krisztus szobor

Tarcalt, Anonymus említi először a Gesta Hungarorumban.

 Tarcal története összefonódott Tokajjal, az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt.

Tarcal vezér szobra, Makoldi Sándor Gyula szobrászművész alkotása. A 220 cm-es  bronzszobor,  bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak, magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobrot 2016 novemberében állították fel.

 

Ezután elindultunk megnézni az Áldó Krisztus szobrot. 2015 március 25-én az Ó-temető feletti dombon felállítottak egy 8,5 méteres Jézus-szobrot, amelyet Petró Attila vállalkozó ajándékozott a falunak. A szobrot Szabó Sándor, szerencsi szobrász készítette. A sétány szépen ki van építve, de komolyan megizzasztott, mire felértünk.

 

A Krisztus szobor felállítása 

 

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Balsai Tisza híd

 2020. október 8.

Balsai Tisza híd

Egyre inkább rájövök, hogy mennyi mindenről nem hallottam még.

 A gazdasági világválság közepén, 1930. október 24-én adták át a Balsa és Kenézlő közötti, kisvasúti és közúti forgalomra kiépített Tisza-hidat. Az új átkelő felpezsdítette a környék gazdaságát, a teherforgalom növekedésnek indult, közvetlen vasúti kapcsolatok jöttek létre Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között. A híd azonban csak 14 évig állt, 1944 októberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A híd újjáépítése sokszor felvetődött, még azután is, hogy 1980-ban megszűnt a kisvasút a borsod-abaúj-zempléni, majd 2009-ben a szabolcs-szatmár-beregi oldalon. A híd építése

A háború 76 évvel ezelőtt ért véget, azóta egyik kormánynak sem állt érdekében a híd újjá építése, (bár ha arra gondolok, hány évvel később épült újjá az Erzsébet híd, meg az Esztergomi Mária Valéria híd, akkor igazán nincs min csodálkozni). Jelenleg csak kompon lehet átkelni a Tisza egyik oldaláról a másikra. 

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Szabolcsi földvár

 2020. október 8.

Szabolcsi földvár

Erről a földvárról még sohasem hallottam, nem mintha a többi magyarországi földvárról oly sok szó esett volna, sőt, tulajdonképpen egy szó sem.

A földvár bejáratánál Szabolcs vezér szobra Györfi Sándor alkotása van, amit 1996-ban állítottak. Szabolcs, Kézai Simon szerint a hét vezér egyike volt, bár Kézai is 300 évvel a honfoglalás után élt, de mit tegyünk ő írta meg a Gesta Hungarorum, Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) című művét, amiben biztosan sok igazság van, és mégiscsak az első komoly mű a magyar történelemről.

Földvár ott épült, ahol nem volt kő, és az akkori támadások ellen jól védett, hiszen csak nyilak voltak, meg a közelharc. Szóval a földvár, viszonylag gyorsan és az adott helyen fellelhető anyagokból épült, fa szerkezetek közé döngölték a földet, meg mindent amit találtak.

Akkor vissza Szabolcs vezérhez és az ő várához.

A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkívül a legnagyobb területűek közé tartozik, X. században a honfoglaló magyarok építették. Tokajtól 12 km-re található.

A földvár háromszög alaprajzú, kifejezetten hatalmas méretűnek mondható, a keleti oldala 323 méter, az északnyugati része 273 méter, a délnyugati oldala pedig 194 méter hosszúságú, 33 ezer négyzetméteren terül el, a belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter magasságúak a falak. Azonban ha az árterület felől mérjük a vármagasságot, akkor a falak magassága eléri a 20 métert. A vár felépítéséhez 326 ezer köbméter földet, a tartó gerendaszerkezetben 15 ezer köbméter fát használtak fel. Bóna István régészprofesszor számításai szerint a vár felépítéséhez – a kor viszonyait figyelembe véve – 1 millió 200 ezer munkaóra szükségeltetett, amely 100 építőmunkással számolva 900 napot vehetett igénybe, azaz 2 és fél évig tartó munkafázist ölelhetett fel. A hatalmas földtömeg összetartására kazettás rendszerű faszerkezetet alkalmaztak. A 30 cm átmérőjű gerendákat több helyen egymásba csapolták, és összekötötték a vízszintesen fekvő faelemeket a függőlegesen álló gerendákkal. A feltárásokkor kiderült, hogy a sánc lábazatának megerősítésére köveket is felhasználtak.

 A földvár sáncait két oldalról a Tisza övezte, a harmadik oldalra pedig egy csatornát építettek. A földvár keleti oldalán húzódott a 7 méter széles és 3 méter mély vizesárok. A csatorna építése során felhalmozódott földből erősítették meg a vár keleti oldalát, ezáltal egy mesterséges szigetté alakult az erősség. A vár főbejáratát így valószínűleg egy híd kötötte össze a szárazfölddel. Az esetleges ostromokkor tiszta ivóvíz nyerésére egy 30 méter átmérőjű ciszternát azaz csapadékgyűjtő helyet alkottak, amelybe a fölé épített tetőrendszerből vezették le a vizet. Az északi – tiszai – kapuhoz egy jól rekonstruálható út vezetett, amelyben kő alapzatra homokkal kevert földréteget döngöltek rá.

A feltárásokban résztvevő régészek és mérnökök arra az eredményre jutottak, hogy körben a falak tetején – a vár védelméhez – egy 3 méter széles védelmi járósáv volt kialakítva, mely előtt fél méter széles függőleges gerendákból felépített mellvéd húzódott. A vár három sarkában valószínűleg egy – egy figyelőtorony állhatott. (Szabolcsi földvár)

Ezt a földvárat is használták az évek során mindenre, volt temető, sportpálya, anyámtyúkja, jelenleg szabadon látogatható, a társaságot nem nagyon érdekelte.

 Ezután még megnéztük a református templomot, melynek elődjét Szent László idején építették. Természetesen nem volt nyitva.

 

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza, Tiszadob, Andrássy kastély

 2020. október 8.

Az 1000 út iroda kínálatában találtuk ezt a kirándulást, mivel én még nem jártam ezen a tájon, így neki indultunk.

Tiszadob, Andrássy kastély

Természetesen már hallottam erről a kastélyról, de nem foglalkoztam vele, mert ez az épület sem úszta meg a többi sorsát, vagy gyermek otthon  lett, vagy orosz katonák  voltak benne, de egyik változat sem tett jót sem az épületnek, sem a berendezésnek.Ebből a kastélyból elköltöztették a gyermekotthont és nagyon szépen felújították.

A csoportot két részre osztották, és így került sor a tárlatvezetésre. Mi, először parkot néztük meg, melynek nagy része még nagyon elhanyagolt, a melléképületek, hajdan istállók majd lakások, omladoznak, lehangoló látvány. A kastély háta mögött lévő francia kert érdekes, (nem tetszik ez a stílus) szöges ellentétet képez a körülötte lévő elhanyagolt részekkel.

 A holt Tisza, ahol régen fürödtek, majdnem megközelíthetetlen, de legalább nincsen tele szeméttel. 

A kastély tárlatvezetését nem írom le, bár nagyon jó és érdekes volt, csak képeket teszek fel, 

 

de ehelyett itt egy nagyon érdekes blog a kastélyról és volt tulajdonosairól.

Gyémánt bross a Tiszában és titkos alagút-Tiszadobi Andrássy kastély történet