2020. október 8.
Szabolcsi földvár
Erről a földvárról még sohasem hallottam, nem mintha a többi magyarországi földvárról oly sok szó esett volna, sőt, tulajdonképpen egy szó sem.
A földvár bejáratánál Szabolcs vezér szobra Györfi Sándor alkotása van, amit 1996-ban állítottak. Szabolcs, Kézai Simon szerint a hét vezér egyike volt, bár Kézai is 300 évvel a honfoglalás után élt, de mit tegyünk ő írta meg a Gesta Hungarorum, Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) című művét, amiben biztosan sok igazság van, és mégiscsak az első komoly mű a magyar történelemről.
Földvár ott épült, ahol nem volt kő, és az akkori támadások ellen jól védett, hiszen csak nyilak voltak, meg a közelharc. Szóval a földvár, viszonylag gyorsan és az adott helyen fellelhető anyagokból épült, fa szerkezetek közé döngölték a földet, meg mindent amit találtak.
Akkor vissza Szabolcs vezérhez és az ő várához.
A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkívül
a legnagyobb területűek közé tartozik, X. században a honfoglaló magyarok
építették. Tokajtól 12 km-re található.
A földvár háromszög alaprajzú, kifejezetten hatalmas méretűnek
mondható, a keleti oldala 323 méter, az északnyugati része 273 méter, a
délnyugati oldala pedig 194 méter hosszúságú, 33 ezer
négyzetméteren terül el, a belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter
magasságúak a falak. Azonban ha az árterület felől mérjük a
vármagasságot, akkor a falak magassága eléri a 20 métert. A vár
felépítéséhez 326 ezer köbméter földet, a tartó gerendaszerkezetben 15
ezer köbméter fát használtak fel. Bóna István régészprofesszor
számításai szerint a vár felépítéséhez – a kor viszonyait figyelembe
véve – 1 millió 200 ezer munkaóra szükségeltetett, amely 100
építőmunkással számolva 900 napot vehetett igénybe, azaz 2 és fél évig
tartó munkafázist ölelhetett fel. A hatalmas földtömeg összetartására
kazettás rendszerű faszerkezetet alkalmaztak. A 30 cm átmérőjű
gerendákat több helyen egymásba csapolták, és összekötötték a
vízszintesen fekvő faelemeket a függőlegesen álló gerendákkal. A
feltárásokkor kiderült, hogy a sánc lábazatának megerősítésére köveket
is felhasználtak.




A földvár sáncait két oldalról a Tisza
övezte, a harmadik oldalra pedig egy csatornát építettek. A földvár
keleti oldalán húzódott a 7 méter széles és 3 méter mély vizesárok. A
csatorna építése során felhalmozódott földből erősítették meg a vár
keleti oldalát, ezáltal egy mesterséges szigetté alakult az erősség. A
vár főbejáratát így valószínűleg egy híd kötötte össze a szárazfölddel.
Az esetleges ostromokkor tiszta ivóvíz nyerésére egy 30 méter átmérőjű
ciszternát azaz csapadékgyűjtő helyet alkottak, amelybe a fölé épített
tetőrendszerből vezették le a vizet. Az északi – tiszai – kapuhoz egy
jól rekonstruálható út vezetett, amelyben kő alapzatra homokkal kevert
földréteget döngöltek rá.
A feltárásokban résztvevő régészek és
mérnökök arra az eredményre jutottak, hogy körben a falak tetején – a
vár védelméhez – egy 3 méter széles védelmi járósáv volt kialakítva,
mely előtt fél méter széles függőleges gerendákból felépített mellvéd
húzódott. A vár három sarkában valószínűleg egy – egy figyelőtorony
állhatott. (Szabolcsi földvár)
Ezt a földvárat is használták az évek során mindenre, volt temető, sportpálya, anyámtyúkja, jelenleg szabadon látogatható, a társaságot nem nagyon érdekelte.
Ezután még megnéztük a református templomot, melynek elődjét Szent László idején építették. Természetesen nem volt nyitva.