Olaszország, az antik Róma, június 21

Róma

Nem írok sok adatot Rómáról, minden megtalálható a neten vagy az útikönyvekben.

Róma  Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Róma a Tiberis bal partjának hét dombjára épült, központja a tengerparttól körülbelül 30 kilométerre terül el. Róma hét dombja a Palatinus, a Capitolinus, a Caelius, az Aventinus, az Esquilinus, a Quirinalis és a Viminalis.

Az antik Róma, lenyűgöző lehetett.

https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=174758

 Valószínű, hogy a szervezettsége is jobb volt, mint a mainak. Úgy látszik, mindenütt csak a pénzt szedik be, de nem sokat tesznek, azért, hogy a turisták jól érezzék magukat. Túl sok az ember és kevés a hely.
 Colosseum, Fórum Romanum, tömeg és hőség, bár a Colosseumba, időpontot kell foglalni, hogy hogyan oldja meg, aki egyénileg jön, fogalmam sincs. Érdekes, de annyira nem nyűgözött le. Az is igaz, hogy iszonyú fárasztó, hogy állandóan, azt kell figyelnem, hol vesznek el, hol maradnak le és még pár szót is fordítsak. Nagy bölcsen nem hozták el az útikönyvet, amit a Lin itt hagyott, amikor itt járt. Katasztrófa az egész.Egy pillanatra nem figyeltem és két fiú eltűnt. A csoport meg indult ki a területről, szóltam a többieknek, hogy visszamegyek megkeresni őket. Jiangot megtaláltam, de Chun elveszett., Jiang és Su vissza akart menni, hogy megkeresse , de nem engedtem nekik. Egyszer csak mikor már jó messzire elmentünk, felbukkant, valószínű másik csoporthoz csapódott és azokkal jött ki másik kijáraton. Nagyon haragudtam rá, direkt kértem, hogy ne maradjanak le, és mindig vártam rájuk, amíg fotóznak, de Chun mindig elbámészkodik és elfelejt lépni. Az utolsó állomás a Colosseum volt. Lenyűgözőek a méretei és az építészeti megoldásai. Állítólag a legújabb kutatások szerint, Nérót rehabilitálni fogják, mert megtalálták az ásatások során a tűzfészket, ami egy  egymás mellett lévő olaj és szövetárus figyelmetlenségéből keletkezett.

Olaszország, Orvieto június 21

Orvieto

Megálltunk Orvietóba. Elvileg felvonó visz fel a hegyre. Éppen nem működött, így buszra szálltunk. Tömött és légkondi nélküli. Viszont a katedrális előtt tett ki, míg a felvonótól jócskán kell gyalogolni. Legalább ez a pozitívuma volt.
A város egy vulkáni tömb tetején fekszik. A sziklatömb teteje lapos , mint egy asztal. A dóm már messzire kiemelkedik. Casanova szerint Itália egyik legszebb egyházi építménye. 1290-ben kezdték építeni és a XIV. században fejezték be. Egyidős a sienai dómmal, a szerkezete is azonos, de  az idők folyamán nem cifrították úgy ki a homlokzatát. Képe egységes, csupa szín, mozaikkép és mégis nagyszabású. A timpanonokban a XVIII században újrarakott mozaikok, a falakon a portálok fölött reneszánsz freskók, a kapuk magasságáig, pedig az 1320-as években készült domborművek az ó- és 
új testamentumból.

  A katedrálisnak nyitott fedélszéke van, a főhajót román árkádsor tartja. A keresztelő medence 1400-ból származik.

 A városka egységes középkori kisváros

Olaszország, Pisa, június 20

Pisa, június 20

Pisában még nem jártam.

Délelőtt a csodák terén kezdtünk.

A ferde torony tényleg nagyon ferde, bár érdekes módon a fotókon viszonylag egyenesnek tűnik.
A torony építése során süppedni kezdett a tőzeges talaj, és így a torony kissé megdőlt. Hatemeletes árkádsorát ezért, fokozatosan úgy építették tovább, hogy az elhajlás ellenére biztosítsák  az épület súlypontját, szilárdságát. Így az árkádok a dőlés oldalán magasabbak, mint a másik oldalon, s a hatodik emelet a ferdesége ellenére is majdnem vízszintes a tető vonala. A torony az alacsonyabb oldalán 55,86, magasabb oldalán 56,67 m magas, elhajlása 4 méter.
 1990-2001 között a toronyt stabilizálták.

 Nem mentünk fel a tetejére, nagyon drága minden belépő és semmiféle kedvezményt sehol nem adnak. Helyette megnéztük a keresztelő kápolnát és a temetőt.

Régen amíg egy gyerek nem volt megkeresztelve, nem lehetett bevinni a templomba.

Ezért külön épületet emeltek a keresztelőknek, amit évente egyszer vagy maximum kétszer tartottak és az összes gyereket nagy ünnepség keretében keresztelték meg.
1152-1362 között építették, 54,86 m magasságával, 107,25 m-s kerületével Olaszország legnagyobb keresztelőkápolnájának számít. A tetején lévő Keresztelő Szent János szoborral együtt néhány cm-el magasabb a ferde toronynál.Az évszázadok során, sokat változtattak a külsején, emeleti körgalériáját gótikus tornyocskákkal és csipkékkel látták el. Kupolájának sajátos formájú nyúlványa is későbbi keletű, a XIII. században emelték, addig valószínű olyan formája volt, mint a római Pantheonnak, tetején kör alakú nyílással.

 

A temető nem egy szabványos sírkert, inkább kőtár is egyben, hatalmas kerengő, sírkövek és szarkofágok bemutatása is, valamint van egy múzeum, ahol a dóm építését is bemutatják.
Az óriási, hosszúkás gótikus kolostor építését 1278-ban kezdte meg Giovanni di Simone építész.  A temető csak 1464-ben készült el.

A temetőben három kápolna van. Az Ammannati kápolna (1360), nevét Ligo Ammannati sírjáról kapta, aki a Pisa Egyetem tanára volt.Az Aulla kápolna, benne lévő oltárt, Giovanni della Robbia készített 1518-ban. Az Aulla kápolnában láthatjuk az eredeti tömjénlámpát is, amelyet a Galileo Galilei a pendularis mozgások kiszámításához használt. A Dal Pozzo kápolna , amelyet Pisa Carlo Antonio Dal Pozzo érsek megbízására építettek 1594-ben. Ebben a kápolnában 2009-ben kiállították a székesegyház relikviáit, a relikviumok többek között a tizenkét Apostol közül tizenegy írásait, az Igaz Kereszt két darabját, a Krisztus tövisek koronájának tövét és egy kis ruhadarabot Szűz Máriától.

A temető egy hatalmas római szarkofág gyűjteményt tartalmazott, de mindössze 84 maradt meg, római és etruszk szobrokkal és urnákkal a múzeumban.

Az oszlopcsarnok falait freskók borították, az elsők 1360 körül, az utolsók háromszáz évvel később készültek. Az északi galériában volt Benozzo Gozzoli Jelenetek az Ószövetségből című műve a 15. századból. A leghíresebb freskó A halál győzelme volt, egy ismeretlen mester műve. Kiemelkedő Francesco Traiani egymással összefüggő két kompozíciója is, mindkettő a középkori Memento mori-motívum ábrázolása. Az egyik képen egy előkelő lovas társaság koporsóban fekvő holttestekre bukkan, a másikon a természet ölén szórakozó lovagi társaság körül angyalok és ördögök küzdenek a halottak lelkéért.
1944. július 27-én a szövetséges légierő gyújtóbombája felgyújtotta a tetőt; ennek következtében több freskó elpusztult. 1945-ben elkezdődött a restaurálás és mára a temetőt visszaállították eredeti állapotába.
A freskókat a falakról elválasztották, hogy restaurálják és láthatók legyenek. Miután a freskókat eltávolították, eltávolították az előzetes rajzokat, a sinopit is. Ezeket az alulrajzokat a freskókkal azonos technikával választották el. A már restaurált freskók fokozatosan átkerülnek a temető eredeti helyére, hogy helyreállítsák a temető háború előtti megjelenését.
A Dóm

 A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak.
A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A mester a középső ajtón levő felirat szerint egy bizonyos Rainaldo volt.
A főbejárat bronz kapui Giambologna műhelyében készültek. A látogatók nem itt, hanem a San Ranieri kapun lépnek be, amely a ferde toronnyal szemközt nyílik. Ezt a kaput Bonnano Pisano készítette 1180-ban. A kapuk felett négy sor nyitott galéria van, a tetején a Madonna a gyermekkel szobor, illetve a négy sarkon a négy evangélista szobra. Az egyik ilyen galériában van Buscheto sírja.
A belső teret gránitból készült korinthoszi oszlopok tagolják öt hajóra. Ezek a palermói mecsetből származnak. A belső rész fekete és fehér márvánnyal van borítva. Középkori mestermunkái majdnem teljesen tönkrementek egy 1595-ös tűzvészben, ezért a templomot újra kellett díszíteni. Szerencsés módon az apszis mozaikja, amelyet Cimabue fejezett be 1302-ben, túlélte a tüzet.
A főhajó végében található Giovanni Pisano mesterműve, az aprólékosan kidolgozott szószék (1302–1310). Mellvédje az Újszövetségből vett kilenc jelenetet ábrázol, a talapzat pedig allagorikus alakokat.
A 91 méter magas kupola aládúcolás nélkül készült 1420–1434 között.
A templomban levő műalkotások közül figyelmet érdemel még a bronz csillár (a legenda szerint Galileo Galilei ezt figyelve jött rá az ingamozgás törvényszerűségeire), VII. Henrik német-római császár síremléke (Tino da Camaino műve, 1315), illetve Giambologna feszülete. A dóm kincstára a Cappellani-sekrestyében található.
 

 

Források: A Wikipédia angol, német, francia nyelvű szócikkei, Fajth Tibor: Itália. Panoráma útikönyvek, 1964