2014. július 11., péntek

A végén csak macska lett belőle

Folytatom a hímzést, ha lassan is, de haladok, bár úgy néz ki, hogy már látszik a vége, de a kép csalóka

meguntam a virágokat és elkezdem a macskát varrni
itt már egész macskafazonja van
Szeme is van, füle is van a végén csak macska lett belőle







2014. június 22., vasárnap

Egy, megérett a meggy

Megérett, mint minden éveben és az idén jó sok  is lett.

















Nem mértem le, de legalább 20 kg-nak tippelem, két kicsi fán fent hagytuk a meggyet később jó lesz még enni.

Neki fogtunk és csak csináltuk, csináltuk.

Az első adag sütialapanyag lesz, hamar meg van mehet a kamrába.



Ha már benne voltam csináltam is gyorsan egyet.
A magozást nagyüzemileg csináltuk.
Következzen a lekvár


A 14 kg tiszta gyümölcshöz 4 kg cukrot adtam és az előző nap készített összes pektint. Ugyan  valamivel sűrűbb lett a szokásosnál, de sanda a gyanúm, hogyha az összes almából csinálok, akkor sem lesz olyan, mint a konzervgyári, de végül is nem azért befőzök, hogy olyan legyen. Majd akkor derül ki, mikor télen kibontjuk az első üveggel.



A végeredény


2014. június 19., csütörtök

Hogyan tegyünk el meggy dzsemet zöld almával


Mivel minden évben teszek el meggy dzsemet és hol ilyen-hol olyan, de kedvenc férjem mindig hígnak találja, tény és való nem zselés. Ugyan egy évben próbálkoztam a zselés befőzőcukorral, ami első ránézésre jónak tűnt, de egy év múlva minden lekvár úgy folyt mint a víz, szóval nekem nem vált be.

Állítólag a zöld almát, ha sűrűre befőzzük, akkor zselésíti azt amihez hozzáfőzzük.
Gondoltam nem vesztek semmit és hozzáfogtam. Szedtem néhány zöld éretlen almát és hajrá.
összevágtam, majd feltettem főni
45 perc múlva ilyen lett

gondoltam szitán passzírozom át, az is van olyan jó, mint 1 napig csöpögtetni vászonzacsival
jó sűrű lett és még tovább kell főzni

íme a végeredmény, ( a tányért függőlegesen tartom) holnap leszedem a meggyet és befőzöm a zöld almából készített zselésítőből.

2014. június 15., vasárnap

Dunstabzugshaube avagy az elszívó

A festést már rég befejeztük, de a visszapakolás valahogy nem megy. A konyha még csak csak, de a nappali az sehol se tart.
A konyhában egyedül a páraelszívó volt a nehéz pont. A régit 20 éve vettük a Michelfeitben, katalógusból választottuk és Bécsből hozták az áruházba. Ennyi idő alatt a műanyag részek, elöregedtek, letörtek, hangos is lett, zörgött, szóval úgy döntöttünk vásárolunk egy újat.
Első meglepetés, nincsen fehér, csak inox. Nem tetszik, de mit tehetek? Hosszas keresgélés után rendeltük egy Teka nevű csodát. Hát én még életemben ekkora gagyit tán nem láttam, az anyag falvastagsága vetekszik a sztaniolpapírral.  Ami meg nem fordult volna az agyamban, az a kémény szélessége, a régi 28 cm volt kényelmesen elfért benne a bekötőnyílás és a konnektor. Na az újak 15 és 24 cm között váltakoznak. Ráadásul a kapcsolója nem működött. Így aztán ugyanazzal a lendülettel vitettük is vissza, és nyakunkba vettük a várost, hogy keressünk az igényeinknek megfelelőt.
Nem egyszerű művelet. Ócsónak ócsó, de olyan is, gagyibbnál gagyibb készülékeket lehet kapni.
Közepes vagy drága árfekvésű nem nagyon van, olyan meg főleg nincs ami az adott helyre átalakítások nélkül felszerelhető lenne. 

 ide kellene elférnie

















Megkerestem a HKT oldalát is, de már nálunk sem lehet kapni olyat vagy ahhoz hasonló paraméterekkel rendelkezőt , mint a régi volt. Maradt az  internet, ahol a műszaki rajzokat bújva végül találtam egyet ami talán jó lesz. Gorenje ( semmi ilyen márkájú készülékünk nincsen) a boltokban természetesen nem lehet megnézni, csak megrendelni, ( ez már drága nem tartják raktáron), bár nekem meggyőződésem, hogyha lenne egy-egy bemutató darab a drága készülékekből is tudnának eladni.
Belevágtunk, megrendeltük, meghozták.


 kicsomagolva
















 Már csak a felszerelés volt hátra. 
Más rendszerű mint az előző, így azután 2 napot is sikerült elvacakolni a szereléssel, de végül is fent van és tetszik is, jó is.



 a szabásminta, ez jó ötlet és pontos is volt, megkönnyítette a dolgot.



méricskélés

első lépés, látszik, hogy mennyivel feljebb kell tenni, mint az előző volt
második lépés, éppen elfér a konnektortól
harmadik lépés, műkszik

és kész.
















 
a szekrények visszapakolva, kissé átrendeztem őket





2014. április 27., vasárnap

Az első fele kész!!!!

Bár a szombat esős volt, de végül is jól száradt a fal és ma délre készen lett a nappali és az előszoba a lépcsőházzal.

következnek a takarítás édes örömei. Szerencsére ma már a függönyök mosásához is hozzá tudtam látni, 1 adag már száraz is
naná, hogy a konyhai függönyökkel kezdtem.
Holnap felmosom az előszobában a szekrények helyét, helyre rakjuk őket  és kipakoljuk a konyhát.
 A szekrények kiürítésén már túl vagyok.











Nálunk nemcsak könyvből van sok,



a tányérokat vödrökbe pakoltam, és közben elgondolkodtam, mi a csodának van 7 teljes étkészletem és ebből csak 1 ami 6 személyes.


Mikor Piroskával Évámnál csomagoltunk a festés előtt, kínunkban a végén vigyorogtunk. Na nálam röhögőgörcsöt is lehet kapni, ennyi motyótól.

2014. április 15., kedd

Felújítások folytatása

Végre a zöld autó is kapott tetőt a feje fölé. Szerintem ezért nem esett hó az idén. A januárban ilyen  jó volt az idő.


Bent is folytatjuk. Következik a földszint festése. Következő életemben csak könyvtárba fogok járni. A csoda se gondolta, hogy ilyen eszelősen sok könyvünk van.


a többiről ne is beszéljek

és a nappali kipakolva




a szőnyegeket, majd elvitetem kitisztíttatni
a festés húsvét után kezdődik





Kívül is folytatódik, a lábazat és az erkély felújításával,