Izrael, Jeruzsálem Templomhegy, Dávid városa, Kidron völgy

Az útikönyvem szerint a Templom hegy szombattól csütörtökig meghatározott időben látogatható, kora reggel és délután, ezért reggel azonnal odaindultunk. Végig rohantunk az óvároson és enyhén szólva is nagyot csalódtunk. Nem engedtek fel.
Azt mondták, hogy szombaton mégsem látogatható. Ezt nagyon szomorúan vettük tudomásul, pedig hosszú szoknya és kendő is az öltözékünkhöz tartozott. Tanulságként le kell vonnom, hogy 1. ne higgyek az útikönyvnek, 2. szombaton ne menjek Izraelbe. Így semmiféle képet nem teszek fel, hiszen nem készített egyikünk sem.
Így aztán kiballagtunk a Szemét kapun és a elindultunk kívül a városfal mellett.

 Itt láthatók Dávid városának feltárt emlékei. Kr.e. 1003-ban foglalta el a várost és ő adta neki a Jeruzsálem nevet. Uralkodásának 35 éve és az utána következő Salamon ideje alatt Jeruzsálem egy terjeszkedő birodalom központjává vált.

A Dávid-torony,  ókori fellegvár, jelenleg múzeum van benne,  innen viszonylag messze esik,  bár körülötte is vannak feltárt részek. Az óváros egyik gyenge pontjának megerősítése érdekében építették Kr.e. a II században, elnevezése csak történeti.

Ballagtunk a városfal mellett, egy kezemen meg tudom számolni, hány emberrel találkoztunk,

 így megint a nyugalom és a táj szépsége vett körül minket, majd egy kanyar után feltárult a Kidron völgy. Ez az a hely ahol azt érzi az ember, talán ilyen lehetett azokban az ősi időkben.

A Jeruzsálem keleti határát képező észak-déli irányú völgy (majd keletnek fordul és levezet a Holt-tengerhez), a benne folyó azonos nevű, időszakos patakkal. 
Az óvárostól északra fekvő felső Kidron-völgyi rész Jeruzsálem egyik fő temetkezési helye volt a második templom időszakában, ahol több száz sír maradt fenn napjainkig, a keleti részén számos kiválóan megőrzött monumentális sír maradt fenn, ugyanabból az időszakból. A második templomi időszak számos sírját később is felhasználták, akár temetkezésként, akár menedékként a nagy szerzetesi közösségek remeteinek és szerzeteseinek, akik a bizánci időszakban (4.-7. Század) laktak a Kidron-völgyben.
Az Ószövetségi királyok idején a Kidron-völgyet legalább részben a király kertjével azonosították; a királyok birtokolták a területet.

A Kidron-völgy keleti oldalán található három monumentális sír az ókori Jeruzsálem legismertebb nevezetességei közé tartozik. Ezek északról délre Absalom sírja,  Benei Hezir sírja (Az emlékmű felirata Hezir fiait említi, azaz Hezir leszármazottait. A sír feliratából kiderül, hogy a barlangot a Benei Hezir család több generációja használta. Azt is jelzi, hogy ez egy gazdag család volt, amely megengedhetite magának a temetkezési barlangot a Kidron-völgyben) és Zakariás sírja.
 A zsidó nemesség sírjainak leírása során a piramis alakját a sír jeleként is hangsúlyozzák.  A zsidó sírok a Kidron-völgyben a legjobb példák erre a  formára.